Játék
Érzelmi Játék
Furcsa vágyak az emberekben,
Édes simogatás a szerelemben.
Álmodni sem lehet szebbeket,
Bolondságra hívják az embereket.
Karika, labda, kocka, kisszék,
játsszunk velük egy jót ma ismét!
Szálljon a léggömb fel, magasra,
reptessünk sárkányt, fuss alatta!
Nekem van egy óvodám,
oda visz az anyukám,
van, hogy apa kelt reggel,
akkor autóval megyek.
Buborékok táncot járnak az égen,
gyermeki kacaj úszik a szélben.
Béka Béla s Aladár
a vízparton szaladgál.
Brekeke, brekeke,
ezért lett oly melege!
Hintám a ló,
hozzám való,
száguldhat ám,
nincs rajta hám.
Várod már, hogy hazaérjek?
Él emléke még az éjnek:
mikor csendben odabújtál,
a takaróm alá csúsztál...
Távolból már nem vonz, mi kereshető.
Nem volt önkioldós fotónk, sem olcsó
ponyvánk, mely fiók mélyén feledhető,
de megülsz, mint kabát vállán a porhó.
Óriáskerék
Óriás a
belvárosban,
Fehérvárunk
szíve dobban
...nekem négy-színt fogott fényes, varázs-tollam,
sógyurmát formáltam, színes radírt rágtam,
minden tiszta helyre szíveket firkáltam
"...`sz nem is tudok olvasni, csak írni"
A költészet napja elmegy a sunyiba!
Szonettkoszorúra epém is begörcsöl,
ógörög eposztól kitör a frászkarika,
verslábbal telt hócsukám saroknál tör föl.
Pipacs-arcú, fürge napok,
forró-ajkú, locska percek
hamarjában tovatűntek,
zsenge álmok elröppentek...
Hegygerinc hátán kecsesen táncol,
faágak között gyakran viháncol,
nyargal a réten, virágot szakajt,
sohasem ül le, hiába a pad.
Tárva volt a tündérkapu,
átléptem rajta én bátran,
amit láttam, az nem tabu,
mesélhetek róla másnak.
áldomás
mézlopó a perc
darázs csípte aranykorty
fenékig múlat