Idős
Telnek, múlnak... évek.
Lassan múl` az élet.
Öregszik a család,
én is öregedek.
Egyszer mindenkinek eljön
Az idő súlyt akaszt nyakába
Lassan halmozza ahogy felnő
Mire ráeszmél annak súlyára
Oh, immár magam előtt látom,
ahogy édesapám a gép előtt ül,
gyér szemöldökét, hopp, felrántja,
és mélyen gondolataiba merül.
Beleszerettem két szép, barna szemedbe,
beleestem az örökké tartó szerelembe.
Elfogadtalak, amilyen vagy, ez nem kérdés,
nagy volt bennem az irántad érzett féltés.
(Szeretettel, nénikének)
Fáradtan ül háza előtt
lugas árnyékában...