Hiaq
(bokorrímes)
Ültem egy padon, szemben lángfelirat lebegett...
Állítólag a remény hagy el utoljára
(3 soros-zárttükrös)
Óh, de nagyon szeretnék én hazamenni,
Ha volna otthon, hol lehet lepihenni...
Óh, de nagyon szeretnék én hazamenni.
Bálint nap van... nagyon kell emlékeznem rád...
(Szenrjú)
Hiányod dühöng,
Vágyam meg szinte őrjöng...
Miért nem vagy itt?
Búcsúzunk egymástól,
Elmarad óév keserve!
Le is zuhanyozunk.
*
Tisztaság érzése...
(HIAQ)
Őszelőben hűvös
Szél grasszál már erre-arra.
Pad... még szerelmet vár.
Ma esküszünk!
Ma lesz az esküvőnk.
Régen vágyott nagy nap lesz,
Életnek mi remek lesz!
Telik még egy óra,
Már boldog házasok leszünk!
Ez bizony már történelem...
Búzatáblán az arc barnára barázdul,
Fáradtságtól kasza erre-arra rándul...
Búzatáblán az arc barnára barázdul.
Tudod, mi van benned?
(sedoka)
Rejtély vagy titok,
Benned van... nem ismered.
Titok, amíg rá nem jössz.
A poétáról
Este van, csak ücsörgök önmagamban,
Karcolgatok még merített papírra.
A mécsesem álmosan hunyorogni kezd már, fénye gyengül,
Én is kezdek álmos lenni, érzem is, a pillám nehezül.
Egykor világunkban
Volt érték, és az számított!
Becsület, és nem pénz.
Becsület? Volt, de kiveszett.
Ma pénzzel mérik az embert.
Homályban
Könny a szememben.
Ó! Pünkösdi királyság.
Rózsaillat felhőben
Nagy szeretetben.
Pünkösdnek ünnepe
Eljött. Templomi rejtekben!
Szentlélek ereje.
*
Szentlélek ereje,
Segítsd világot, szórj áldást...
Vegyes formákban...
(3 soros vers)
Ha csökken életkedvem, a közöny elmém marja,
Nagy cselszövő, egész lényem uralni akarja.
Ma még van erőm, hitem, hogy őt elmarasztalja.
Vegyes formákban...
(3 soros vers)
Él-e, van-e nekem közönyöm,
És ehhez nekem van-e közöm?
Nem tudom! Keresem, esküszöm.
*