6 soros rövid versek és 6-6 sorból álló verscsokrok.
Hatsoros
Nincs nekik fenyőjük, gesztenyés kacsájuk,
kéretlen ajándék megszokott magányuk.
Könnymosoly volt rajtam,
míg elhagytam a Várost
a másik térfelén...
Örömöt hoz, mikor látom,
Vele lenni, mint egy álom,
Mosolygom én, ha meglátom...
Kitártam az ablakom,
Most csak fekszem és hagyom,
(míg rám süt a nap...
Befészkelte fejembe magát valami,
Nagyon kezd hiányozni valaki,
Mint egy butus kiskamasz...
Miatta hagyott el minden, mi öröm,
a falat kaparja mind a tíz köröm.
Szirom-eső közé zárt virág,
Rácsként nehezedő álomvilág.
Foglyul ejt a sugárzó kikelet.
Ha már nem élek,
de szóban élek tovább,
már nem hiába éltem...
sötétedő égbolt alatt
kavargó tenger
az ég megosztja köpenyét...
Most már vigyáznom kéne,
A Szívemre,
Ne lopják el annyiszor.
messze volt az a pillanat, az ami szép volt,
messze volt, mint az ég, mint az igazi égbolt,
messze volt, de messze volt, mennyire messze volt...
Reggel van egy ismerős kanapéján
felveszem az ingemet
kávét kell inni...
Irtózol tőlem, mint árnyék a naptól,
S elbújsz lombos fák hűse alá.
Ó, mennyi miért és hátha
törekedett az életért,
s némult el, mikor véget ért...