Halottak napi gyertyagyújtás

Horváth Piroska

Kőangyal

Kőangyal szemében az Örökre-szépek -
égig szökő sóhaj, illó gyertyafények,
ólom-nehéz léptek - lázasan bolyongók,
márványtömbök hátán üszkös faggyúcsonkok...

Tovább...

Horváth Piroska

Kőországban...

Kőországban jeges hantra
ólomkönnyem hullt egy padra...
...örök-álmod márványágyban
csonttá dermedt jégmagányban

Tovább...

Ladányi Gábor

Ballagok a temetőben

Emlékeket felidézve
Ballagok a temetőben.
A kezemben néhány virág,
Mikre szívem nagyon vigyáz.

Tovább...

Klementné Burza Mária

Gyertyát gyújtva

Gyertyát gyújtok, hozzám simul az este,
a gyertyalánggal emlékfátyol lebben,
árnyak táncolnak a gyertyalánggal,
a múltat élesztve a félhomályban.

Tovább...

Marković Radmila

Gyertyát gyújtok

Halottaim felsorolni is sok lenne.
Mindegyik gyöngyszem volt életemben.

Tovább...

Kustra Ferenc

Avar borította temetőben... halál az őr!

Holnap is születnek majd, és meghalnak:
az emberek temetnek vagy mulatnak.

Tovább...

Kustra Ferenc

Temetői meditálás

A halottaink... ismeretlen ismerős?

Vajon élek, mint ki mindent feladott már?
Vagy, mint ki nem tudja, a halál erre jár?
Úgy élek én, mint ki őt nagy szívvel várja?
Nem hiszem! Életnek ő nem ajándéka!

Tovább...

Radnóti Attila Endre

A temető kapujában

Sokéves mohalepte kődarabok mállnak,
szomorún, és csendben az őszi ködben várnak.
Itt-ott gyomok takarnak az égnek meredve
hantot, mik ujjnyi szennyel valának lefedve,
máshol márványok állnak fölibé eredve,
századok romjai közt mutatják a mának:
Itt nyugodnak eleink, mára porrá váltak.

Tovább...

Kustra Ferenc

Mindenszentek

Halottak napjáról haikuban

A tömegsírban
Névtelenek fekszenek.
Ők is hőseink.

Tovább...

Kustra Ferenc

Óh, Ti kedves ősök...

Óh, Ti kedves ősök, eljöttünk benneteket meglátogatni,
Ti vagytok múltunk, benneteket kötelező és jó szeretni...
Már eme régi helyen Ti elegen vagytok, bezárták,
Az idő vasfogai a vaskapu zsanért is elvásták.

Tovább...

Kustra Ferenc

Ködtől sikamlós avarban lépkedünk

Ködtől sikamlós avarban lépkedünk a temetőben,
Virágot, mécsest viszünk örök, nem múló szeretetben.
Milliónyi mécses világítja ódon temető utat,
Megyünk előre, szemünk a szerettünk sírja után kutat.

Tovább...

Kustra Ferenc

Mindannyian a csillag ösvényre lépünk...

Majd egyszer mindannyian a csillagösvényre lépünk,
Akkor, amikor befejeződik a földi létünk.

Tovább...

Kustra Ferenc

Szomorkás télelő...

Szomorkás télelőben búsan szitál az eső,
Csak lassan hullik... tudjuk, lesz ő még havas eső!

Tovább...

Steel

Gyertyák az őszben

Bíborszépét már szórja szét az ősz, fáradt
arccal, nyakborzongva kelnek a hajnalok...

Tovább...

Kovács Gabriella

Az emlékezés lángja...

Ez a szomorkás őszi nap ismét eljött,
és a szívekben a múlt... így újra feltört
Kinek szerettei már a földben nyugszanak,
fájó visszatérés, mi nekik ma megmaradt...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom