Gyerekvers
Nyuszitojás,
nyuszifül,
a bokorban nyuszi ül.
Hol a tojás,
hol a fül?
Gólya Áron nász után c. versem folytatása
Friss gólyahír Fészekháton!
Megszületett Gólya Márton
és kishúga,
Gólya Veron!
Áprilisi csélcsap szellő
terelget pár gomolyfelhőt,
ami még a télből itt maradt.
Narancssárga motorom az örömöm,
Nincs benne gép, lábaimmal löködöm,
Felpattanok a nyergére,
Gyorsan itt az utca vége...
Icike-picike hely ez,
elég egy
iciri-piciri vershez.
Miért nem hull a pelyhes hó,
mert lustálkodik Holle anyó.
Egész nap csak netezik,
estére meg elalszik.
A szél-fiú azt figyeli
fenn a hegytetőn,
hová készül szellőlányka
lenn a zöld mezőn?
Repül, fut a jérce,
kutyus be ne érje;
vezértolla bánja,
hogy a kölyök kutya
kis ostoba, buta -
csak labdának látja.
Bűzös borzék bálba mennek,
már egy hete készülődnek.
Dilemmáznak: mit vegyenek
fel?
A kis folyó
honnan folyik?
Merről térül,
kanyarodik?
Nézegetem házikóját:
hol itt a kijárat?!
És ha megvan, hol kopogjak?
Nyitják-e a zárat?
Az égboltot gyertyafénykristály
díszíti fent a magasban,
százmilliónyi csillagcsokor
szikráz a kékbe aranyat.
Itt a farsang, öltözz gyorsan!
Annyi jelmezt, mosolyt hoztam!
Fázós hajnalon
lankás dombokon
alvó hóvirág
megmoccan,
fenn a bérceken
jég van, végtelen,
szellő muzsikál,
hó roppan.