Gyerekvers
Ha völgy leszel,
Én hűs patak benne
Ha te vagy a patak,
Én ívelt híd felette...
Így dörmögök,
úgy dörmögök,
az erdőket járom,
közben a sok ennivalót
folyton csócsálgatom.
Van egy kert a domboldalon,
hogy mi van benne...?
Lerajzolom.
Kicsi babám (Lara) könyvet forgat,
Lapjai közt képről olvas.
Lapoz jobbra, lapoz balra,
Míg nem talál egy kedves rajzra.
Dió pottyan,
potyog már,
elbúcsúzik,
el a nyár.
Lepke Lenke
könnyű, lenge,
szivárvány a szárnya;
olyan pompás,
hogy a rozsdás
kapun fény az árnya.
Odalett az egyik zokni,
csíkos vagy a fekete.
Úgy eltette az anyukám,
nem találom!
Hiszed-e?
Lebben a függöny, nyílik varázs,
kezdődjön hát az előadás.
Köszönt a bábu, marionett,
zsinóron táncol a bűvölet.
Megunta a kis elefánt,
ahogy vele gazdája bánt.
Elindult hát világszélre,
hogy ott nyugta legyen végre.
Mek-mek-mek-mek, mekegek!
Elmondok egy esetet,
ami velem megesett...
Kipi-kopi, kopogás,
kopácsol a fakopáncs.
Faodút váj, szorgos fajta,
csőrét folyton acélozza!
Lugasban egy kis rigót
Fedeztem fel tegnap
A nyomában osontam,
Gondoltam - most meg vagy!
Napsoroló
Hétfőn semmi se lehet,
Kedden kezdik a hetet...