Gyerekvers
A kis folyó
honnan folyik?
Merről térül,
kanyarodik?
Nézegetem házikóját:
hol itt a kijárat?!
És ha megvan, hol kopogjak?
Nyitják-e a zárat?
Az égboltot gyertyafénykristály
díszíti fent a magasban,
százmilliónyi csillagcsokor
szikráz a kékbe aranyat.
Itt a farsang, öltözz gyorsan!
Annyi jelmezt, mosolyt hoztam!
Fázós hajnalon
lankás dombokon
alvó hóvirág
megmoccan,
fenn a bérceken
jég van, végtelen,
szellő muzsikál,
hó roppan.
Mondogatós kicsiknek
Hű, micsoda pocsolya!
Én emide, te oda,
tapicska tócsa...
Esti égen kerek hold,
Nyitva Manó játékbolt.
Ennek helye eltitkolt
- Sehol sincs, és egyszer volt...
Kedves Jézus, neked írok
csöpp kezemmel levelet,
szeretném, ha karácsonyra
küldenél egy gyereket.
Gyerekvers óvodásoknak
Halk csengettyű, csillagszóró,
a szívemben szeretet,
így várlak én minden évben,
édes Jézus, tégedet.
Nagyon kicsike volt,
szúrós, ám ártatlan.
Kinn a téli avar alatt
takarta egy paplan.
Fényes rénszarvasszán siklik a havon,
Télapó érkezik, nagy az izgalom.
Szánnal repül a Télapó,
zsákjában alma és dió,
angyalok szeme mindent lát,
senkinek nem jut ma virgács.
Varga Istvánné Kelemen Erzsébet
Pille játszik énvelem,
bukdácsolva kergetem,
madár rikkant élesen,
szelecske néz irigyen,
esőcske kandikál a felhőből,
közeleg a jobb végből.
Őszapócska repülni tud
- mesélik az emberek -
szelek szárnyán vitorlázik,
közben jó nagyot nevet.
Varga Istvánné Kelemen Erzsébet
Szellő hátán szálldogál a sárkány,
kislány eregeti egy szál lábán.
Ereszti fel-fel az égi lajtorján,
fut vele a csepp, öröm az arcán.