Gondolat

Kurucz Enikő

Oly régen gyötör jó pár gondolat

Oly régen gyötör jó pár gondolat,
Miként értelmezzem az emberi szavakat,
Szavak, amelyek mosolyt csalnak arcomra,
Éltetnek s késztetnek egy újabb álomra

Tovább...

Tihanyi-Tóth Kinga

Ketten

Az egyik egy patak, a másik az erdő.
Az egyik a zápor, a másik egy ernyő.

Tovább...

Tihanyi-Tóth Kinga

Holdfogyatkozás

Hullik az égből a víz a hajamra,
Elment a Hold, itt hagyott magamra.

Tovább...

Tóth Gergő (THgergo1989)

Szilveszteri monológ

Mért fogadod meg, hogy holnap más lesz minden,
Ha a múltad még mostoha?
A jövőt reméled, de a változást féled,
Jót szeretne a pesszimista?

Tovább...

Tundertudo

Porcelán átok

Körbenézek, embereket látok.
Embereket, csak porcelánból.
Legszívesebben menekülnék,
De olyan, mintha álmodnék.

Tovább...

Patkós Laura

függő-test

őrlő nyomorító bűntudat
de hirtelen minden elszáll
és csak az üresség marad
kába marcangtalan való
mire vágytam
kiköpve ajkaimon minden rozsdakardhalat
kik régóta szívkamrámba ragadva
várták mikor jön el a perc...

Tovább...

Mondok Judit

Jelen, múlt, jövő

Látod, Kedves, látod, hogy múlik el ma az év?
Régen volt, hogy érkeztél, már olyan nagyon rég.
Reggeli fény, s a múlt történésén veszek el,
nyílt ablakomnál gólya emléke kelepel.

Tovább...

Bánfai Zsolt

Távolság

Messzebb én sem vagyok tőlem,
mint te vagy bárki más:
kongó univerzumokban
míg léptünk koppan,
a távolság sem más, csak
szívekbe mártott megalkuvás -
bennem hordod színvilágod
rajtam átszűrt mását...

Tovább...

Hagiosz Emese

Némaságra ítélve

Mint egy délibáb a képzelet horizontján,
Elillant messzire, mit sem mondván!

Tovább...

Mező Kornél

Árulás

Kr. sz. e. 336

Hős Bukephálosz patája koppan
Korinthosz antik külperemén,
sörénye éjszín lángként lobban,
kékszemü óriás, isteni mén.

Tovább...

Marti Dániel

A pillanat

Kifejteném, de nem tudnám,
Miért van a hirtelen öröm is mogorván.
Egy tál fölött a magvadban hebegve,
Minden másról próbálva megfeledkezve,
Kissé nevetve, de mégis kennelben.

Tovább...

Mező Kornél

Holnap

Mint az eső a ködben,
mint templom nagyváros zajában,
tollpihe fehér tél havában,
az ember rá-rádöbben,
holnap-talányba mind belevész.

Tovább...

Schmidt Lívia

Az elmúlásról halkan...

Nem siet sehová álmos, őszi fényben,
csak hömpölyög lassan a gyönyörű Körös,
homályos tükröt tart, s a pompás enyészet
önmagát csodálja a vízfolyam fölött.

Tovább...

Bánfai Zsolt

Ismered-e a fájdalmat?

Elmúlt idők margójára

Ismered-e, mondd, a hajnali ködben fázó forró vágyakat,
a mélabús, szürke esték köpenyébe ivódott fájdalmat,
padló alól szivárgó, nesztelenül surranó rém-árnyakat?

Tovább...

J. D. József

Talpalatnyi megváltás

Magamba szívom sötét szobám magányát,
s egy falatnyi napfény szűrődik
be a kulcslyukon át...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom