Fekete karácsony
Télapónak szarvasszánja
beragadt a lucskos sárba.
Hívja krampuszt meg az angyalt,
korgott gyomra, majd éhen halt!
A kitaszítottakra gondolva...
Fekete ünnep ez, fekete karácsony,
tort ül az éhség a penészes kalácson.
Itt van! Végre megérkezett!
Mindenki úgy várta!
Bíborgömbön tükröződik
Négy gyertya világa.
A karácsony estéről...
Kutyaugatás...
Száncsengő is hallatszik...
Szentesti séta.
Hová tűnt a szeretet,
Egész évben hol lehet?
Poéta magánya, karácsonya... 1
Magam vagyok itt a sötétes lakásban,
Bár kislámpa ég a dolgozószobámban.
Este elfogott ez a nagy magányérzés,
Szeret-e engem valaki... lélekérzés.
Poéta magánya, karácsonya... 2
Merengés
Lélekbetegség
A nagy elhagyatottság.
Pohár lesz a társ?
*
Papír előttem, de nem tudok mit írni,
Társaság kellene, rossz egyedül félni...
Sokaknak a jégvirágos karácsony is rosszkedvű,
Sok nekik, csömörlöttek, az élet tovább is egykedvű.
A házak díszítve vannak színes ledekkel,
De vannak, ki nem békések az emlékekkel...
Itt a karácsony, már csak jól meg kell élni,
Udvaron hófehér kép is ezt regéli...
Ma nem lesz magány, mindannyiunk reméli.
Mint szálló hópihe
Járom utam, a szél sodor.
Jő... kegyetlen halál.
Ülök asztalnál magamban,
Kuksolok én világomban.
Eljött a karácsony, gyermekek és a felnőttek vágya,
Karácsonyfa is áll díszesen a jó meleg szobába`.
Díszruhája a sok-sok csillogó dísz és sok szaloncukor,
De ha nincsen alatta szeretettel teletöltött csupor?
Igaz szeretet, és hőn áhított béke
Mint csak a kesernyés korunk lepedéke?
Ebből mai embernek nincs menedéke.
Nézem, hogy emberek miért ennyire készülődnek?
Valamire készülődnek, valamit ünnepelnek?
Igen! Gondosan ünneplik az új Karácsonyt,
Addig is elhagyják kicsit az élet zátonyt...
Sok-sok ezer csillag fénynyaláb ringat.
Közben kicsit horkant a szél... pillanat.
Tél van, jár a vastag kabát, sál, kesztyű,
Lovas szánon meg dukál a csengettyű.
Nincsen mínusz, pedig Apa, Anya, lánya
Fagyott árokvízben folyton korcsolyázna.