Fánk
Lisztfelhő és porcukor.
A konyhám már tiszta por.
Kötényt kötök, dagasztok.
Fánkot sütök, szalagost.
Farsang a maskarák, bálok, mulatságok
Ünnepe, de vannak még szép karneválok.
Elmaradhatatlanok a finom fánkok.
Az ünnepek csak jöttek, mentek,
Le sem nyugodtak a kedélyek.
Máris elkezdődött a farsang,
Halad az élet tovább, nem pang.
Látni a lekvárral befröccsent csörgősipkát,
Meg csoszogós, öt számmal nagyobb gumicsizmát.
Vannak rémesen rémisztő... látni más álcát.
*
(haiku)
Van jó álarc, és
Lejjebb... ruhaköltemény!
Klassz ez a farsangi zene, szinte szétbomlasztó!
A sok-sok szép maskara biz` nevetés fakasztó.
Óriási a vidámság, és plafonig is felér a mai hangulat,
A hétköznapi gondok leszakadtak, az mind oly` utálatos gondolat...
Jaj,
de jó!
Elmúlott
a Vízkereszt,
itt a farsangi
vidám maszkabál,
ehetsz, ihatsz,
mértéket...
Miért van itt mindenki bohócsipkában?
Tán` csak nem elment az idő, és farsang van?
És mi ez a sokféle fánk itt az asztalon?
Bármelyiket ehetem én két kézzel, vakon?
...Fölveszem a bohócsipkám, és arra lődörgünk...
Ez már a farsangi mulatságok ideje,
Mindig megjön, ha elmúlt vízkereszt elmegye...
Szalagos fánk - farsang idején
Elsőként a liszt került a tálba,
ha vizsla szemmel anyám átszitálta.
- Nem kell mérni, csak "gondolom-formán" -
igazítok mindig a liszt súlyán...
A Gyertyák lángja Ünnepre hívogat már,
mint szellem bolyongok körbe tejfehér ködben:
- Jer haza Vándor, régi otthonod hazavár!
Húst enni most kedvem nincsen,
Mi jót főzöl, kedves kincsem?
- Finom fánk lesz ma ebédre,
Meg is sütöm pontban délre.