Eszter
Kicsi kislány vagyok én,
Verset írni nem tudok még.
Kiről szól a versikém,
Ő apának öcsikém.
Megszületett Esztike,
Szüleinek kicsi kincse.
Eszményi Eszter,
Kedves gyermek,
Ne legyen beteg,
Vegye körül szeretet...
Elsőszülött gyermekünk,
Szeretettel szeretünk,
Nagyon nagy az örömünk,
Téged Istennek köszönünk
Itt fekszik az ágyban Eszter,
Ő egy nagyon nagy gengszter.
Izeg-mozog, rúgkapál,
Torkaszakadtából kiabál.
Csillagom csillagos ruhában,
Csillagfényes éjszakában
Szunnyad ágyikójában,
Angyalok vigyázzák álmában.
Ahogy a csillagok
lehullnak az égen,
ahogy a percek
múlnak el a létben.
Jön Szent Karácsony éjjele,
Szól halk angyalkák éneke.
csak az esthajnal fest
füstös felhőkön át
lassan leszáll az est
figyelem Csillagom álmát
Szívemet a fagyos jégcsapok és a hideg
Jégbörtönként tartották fogva, de a szíved
Minek Nevenincs sem szabhat határt
Egy szót: Szeretlek, végre világra tárt