Emlékezés

 IdőHosszKedvenc

Széles Kinga

Rongyosan...

Hasadozó hajnalokat
Sóhajokkal fércelek,
Megtépázott éjjelekből
Feslenek a reggelek.

Tovább...

559903

M. Kovács Roni

Bevállalom

Ahogyan a tinta
hozzáér s a szó
szárad a lapra
kitörölhetetlenül
ráég sok emlék
a tegnapra
de már itt
leplezetlenül...

Tovább...

Erdei Erika

Emlékem a Balatonról

Úgy hívtam, hogy: "a kikötő".
(nem volt más, mint rissz-rossz stég)
lám, eltelt egy emberöltő,
s rég nincs meg már - nagyon rég...

Tovább...

Gősi Vali

Apám mosolya

Esténként, hogy belépett a házba,
csak rápillantott a vesszőkosárban
riadtan moccanó pár fahasábra:
elég a tüzelő mára - nyugtázta -
és hangjára halkan
visszaduruzsolt a kályha.

Tovább...

M. Laurens

A SZÉPSÉGRŐL

A szépségről akartam ma írni,
egy sort, két sort, talán többet.
Arról, mi felemel, avagy bódít,
s megtelít egy egész könyvet.

Tovább...

M. Laurens

A KÉTSZER KETTŐ...

Ülök kis szobámban csendben, egyedül,
s a magány dacol velem: leges-legbelül.
Így hát ülünk ketten, Magam, no meg Én:
szűkké vált e hely, saját létem peremén.

Tovább...

M. Laurens

MONDJÁTOK...

Nagy László (1925-1978) emlékére

Mondjátok, ki viszi át majd az embert a túlpartra
a félelmek és növekvő gyűlölet tengerén?
És hitünk hajójának kormányát erősen tartva,
lesz-e majd, kinek fontosabb a társ, mint az önző Én.

Tovább...

M. Laurens

GYERTYÁK VAGYUNK

Gyertyák vagyunk, kiket a teremtő gyújtott,
Csendben égve élünk e világban, mit nyújtott.
Életünk értelme őrizni a tőle kapott lángot,
Elűzni a sötét semmit, s vigyázni e világot.

Tovább...

Erdei Erika

Boxzsák

Volt idő, amikor észvesztve szerettél,
Nagy tömeg csaj közt is rögtön kiszemeltél,
Szavaidtól lelkem ma zöld, kék
- foltosra vertél...

Tovább...

M. Laurens

OLY JÓ...

Lassulva dobog a rég megfáradt szív: csendben.
Oly jó most ülni a nyugvó nappal szemben,
eget lesve, hallgatni a suttogó fákat,
és hegyeket nézve, sóhajtani párat.

Tovább...

M. Laurens

A SORS KEREKEI

székely anyai nagyapám emlékére

A nap korongja odafenn jócskán elhagyta már a delet,
Lefelé baktat már a Szent Hargitán: éppen az út felett.
Nagyapám és én, mély, székelyes csendben ülünk a szekéren,
Alattunk négy kortalan, vén kerék forog: forog serényen.
Fogyasztják az utat, mindegyik csak a saját dolgát végzi,
Az ember is csupán egy kerék: olykor maga is úgy érzi.

Tovább...

M. Kovács Roni

Folyton úton -Szonettkoszorú-

József Attilának... szeretettel

1.
Mert adni akartál, adsz hát tanácsot.
Kiszolgált lelkedbe marva, íratlan
csendben, apának nevezted, ki halkan
messzire indul, itt hagyva családod.

Tovább...

M. Laurens

KI JÁR A KÖVEK TENGERÉN

Kányádi Sándor előtt tisztelegve

ki jár a kövek tengerén
és takarja el a napot
ki az ki semmitől sem fél
mert árnyéka kővé fagyott

Tovább...

M. Laurens

HALOTTAK SZENT NAPJÁN

Itt ülünk a semmi elhagyott szegletén,
ketten ülünk szótlanul, némán te meg én.
Te bennem hallgatsz oly mélyen eltemetve,
emlékként nézek két tiszta kék szemedbe.

Tovább...

M. Laurens

HIÁBA IS...

Mihaszna minden írásom,
hiába is szenvedek;
hasztalan lét van mögöttem:
pusztán csak papírhegyek.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom