Emlékezés
Vizsgálgatom csuklómon a tetoválást,
Kék ér színében játszó bőrt körülötte.
Ez is mind le fog bomlani egyszer végleg,
Röpke életöltőt örökre kiölve.
Te voltál csend, igéző és varázslat,
A jó, mit meg nem érdemel világ,
Miből jutott nekem is egy szilánk.
S tudom, helyedre senki úgy nem állhat.
haikulánc
bambuszlevelek
mandula ívű szemek
szusivacsora
Retróban utazom át az egykor voltot,
Igaz, hogy manapság a csoki-réten
már negédes Milka-lila foltok
tehénkednek, haj, bezzeg régen...
Gyerek voltam, fiatal, gondtalan.
De siet az idő - gyorsan szalad.
Minden pillanat fiatalon hal meg.
- Elhagy.
Az én édesapám
nem él már közöttünk,
Isten kegyelméből
őrködik fölöttünk.
Mikor velem voltál, csodák születtek:
Bádogtető dobosnak képzelé
Magát, vitorla is ment szél felé,
És zöngtek óriásbogár legyek.
Anyánkról álmodtam,
olyan volt, mint régen,
sütéshez készülődött
konyhája melegében.
Miért?
Vasmadár szállt a felhők felett,
majd onnan lejjebb ereszkedett,
szárnya merev, nem csapkodott,
gyomrában a halál lakott...
Hétköznapi pszichológia egy szerelem margójára...
Elmúltak a szerelmetes nappalok,
Már nincsenek meg szerelmes hajnalok...
(3 soros-zárttükrös)
Becsap még a délibáb is,
Hiteget, mint az álom is...
Becsap még a délibáb is.
(3 soros-zárttükrös)
Az udvaron gondtalanul játszanak az unokák,
Őket még nem zavarják felnőtten fájó intrikák.
Az udvaron gondtalanul játszanak az unokák
Ketyeg az óra, múlik az idő.
Ülök és hallgatok némán.
Nézek előre, csillag sziporkázik.
Szemed megcsillan közöttük.
Ki mindenki járt már így...
Egy kép.
Ismeretség...
Kedves emlékkép.
Nyári nap... Először láttalak,
Kéz-kezet fogott, karoltalak.
Meséltél... én hallgattalak.