Életszeretet
Nevetve élek,
mögöttem árnyak,
most már nem félek,
elmúlt a bánat.
Ritának
Édes csókod égeti ajkam,
Illatod szeretem, s megmarad rajtam.
Szemem szemedben elveszni vágyó,
Melletted dobbanó szívem, mint harcba készülő ágyú.
Karjaimban keresd helyed, mert ez mindörökké tied.
Varga Istvánné Kelemen Erzsébet
Úgy szeretlek, élet, ahogy vagy,
én édestestvéremmé fogadlak.
Egyetlen, igaz nővérem! - hívlak.
Varga Istvánné Kelemen Erzsébet
Hol volt, hol nem volt,
lehet, hogy igaz sem volt.
Valamikor hajdanán
világra jött egy kis íródeák, tán
nappal vagy éjnek évadján!?
Repüljön álmod valóságszárnyon,
érintse vállad meg, mint a bársony.
...tavaszi szél kacérkodott a fákkal
összeborzolva ágaikat és a levegő...