Elérhetetlen
Kétszázadikra - Bicentenárium
Zöld réten piros pipacsok,
Felkiáltok halkan, itt vagyok!
Merengve lépkedek hosszasan,
Életem értelmét keresem lázasan.
Olyan vagy számomra, mint maga az ég.
Látlak, de elérni képtelen vagyok.
Hiába érezlek oly közel magamhoz,
Én azt hiszem, már örökre itt a Földön ragadok.
Már nincs velem.
Nincs mellettem,
Nincs a közelemben sem...
Formabontó Szonett
Az égi fény, mely szívedben világít,
beragyogja lelkem sötét zugait.
Jobb kedvre deríti létem napjait,
és örömmel élni újra megtanít.
A pillanat ébresztett,
s a gondolatok marasztaltak,
érzéseket keltettek,
s reménytelenül ragaszkodtak.
A szemed az igazi gyengém,
Szeretlek téged, úgy üvölteném,
Élsz a világ másik felén,
Bárcsak a közelemben, itt lennél.