Déjá vu
Állok szemben a ragyogással, talán a Nappal,
forró árnyékom a földből még egyszer kifakad.
Szemeim kékjében fekete-fehér sziromhullás
a vonuló madárraj. Dalos suhogás fürdőzik
a felsebzett könnyekben, akár délidőben támadt
forgószél martaléka a könnyű eget ringató tócsán.
Mint az álmok, amelyeknek
Suhanása utolérhetetlen,
És jelentésük értelmezhetetlen,
Úgy hagytuk el mi is az állomást.
Egy kis Jazz dallam hangzott fel,
A lábam már magától járja el,
De szívemben még mindig röpke kétely van,
Mintha ott lennék egy másik dimenzióban,
Nem érzem már a zenét sem,
Kihalt hirtelen minden érzésem,
Ez a sejtés oly furcsa,
Vagy ez az élet kulcsa?
Tinédzserként, bár körülvesznek emberek,
magányodat hozzájuk vinni nem mered.
Szótlanul megfognál egy kinyújtott kezet,
követnéd, mert kell, mert hozzábújnod lehet.
Minap kószáltam a réten
tarka kis virágok között,
lábam alatt dőlt selymes fű,
lelkembe béke költözött.
Mintha függöny ereszkedne,
pára lepte el a tájat,
s belefacsart a lelkembe...
Balázsi Rafaella (Luciferlánya)
Ezt már átéltem egyszer,
S most újra.
Mellettem fekszel,
A szél a hajadat fújja.
Mintha jártam volna itt, ezen az úton,
botlik lábam, mint akkor a félre gördült köveken.
A távoli templomtorony ugyanott, és a korhadt
faág is szemembe csap, sírni szeretnék.
Az érzések szorítják szívem, hát igen,
emlékszem már mindenre.
Követem lépteid,
Utánad jövök,
El nem menekülsz,
Elmédbe költözök.
Megint megtörtént. Semmivé foszló vágyak tengerébe merülve....
Itt áll a torony, s az udvar úgy terül,
mint pergő képek sora a vásznon;
a tölgyfaajtóra árny vetül,
mögötte lépcső, és éled az álom...
Kócos szavak, megtört mozdulatok,
Az ablakon kinézve fénytelen évek...
Egy álom hullt szét,
Mely mindent túlélt.
Egy kép törött szét.
Most minden oly sötét.
Deja vu érzés,
felkavaró,
egymásnak feszülő
ellentét,
sokszor elhangzott
párbeszéd
közöttünk,
mégsem értjük...
Valahol már láttam arcodat
Búgó hangod messzi távolból dalol
Mint egy elfeledett édes-bús melódia
Mely mélyen a szívemig hatol.
A farsangi bulin áll már a bál,
egy félbolond pincér pezsgőt kínál,
play backről játszik a szakállas zenész,
lesz miről mesélni, ha majd hazamész