Cigaretta
Készen kaptam, elfogadtam, gyűlöltem, nem tagadtam.
Elsodort a csalfa vágy, magányt ostromló délibáb?
Függőd lettem, de elkéstem, versenyre kelni kegyetlen.
...vidámak az árnyékok, narancs zenél.
Tiszta mocsok oson, beszéd ajtómon,
tetemek hevernek a falon, van bajom?
Nahát! Újra itt vagy,
Megtaláltál, barátom.
Menjünk, ám várj egy percet -
Csak hozom a kabátom.
Levetkőzöm a bűneim,
kínjaim új gazdához eresztem,
nem engedem nekik, hogy testem végső erővel
teljesen ellepve megfertőzzenek,
lelkem kulcsát lenyeltem
a táncoló habfigurákon át,
majd gyomorszájba vágott a félelem,
a szégyen s az alázat egyaránt-...
őrlő nyomorító bűntudat
de hirtelen minden elszáll
és csak az üresség marad
kába marcangtalan való
mire vágytam
kiköpve ajkaimon minden rozsdakardhalat
kik régóta szívkamrámba ragadva
várták mikor jön el a perc...
...Bujdosnak emlékeim,
Valóságnak üstjében
Elforrnak reményeim.
Tűzparazsam izzó virág,
Elhamvadó bánatparázs,
Megtisztul a tüzében egy-egy vágy......
Csikkek hevernek körülöttem, mind kivégeztem?
Ingem zsebében van még egy, de jó nekem!
Bámuló ürességbe,
révedő magány
néz, s a tüdejével
új lelket inhalál.
...
Kis szivarka volt... ő bizony nem rég.
Füstöt ereget... szürke a légkör,
Füstkarika oly’... füst szürke fénykör.
...gyöngyözik valamiféle meghitt,
kispolgári nyomor, az ajtófélnek dőlsz,
mint egy kicsavart lámpaoszlop,
és hanyag csókot dobsz felém.