Barátság
Egy kicsi fának búsul az ága,
búsul, mert neki nincsen virága.
Hajlik a fényre: dúsul a lombja,
bízik, az erdő tán befogadja.
Érdekes vagy. Teljesen más, mint bárki.
Összezavarsz, csavarsz majd elengedsz,
Majd másnap szélnek eresztesz.
Hinni kell a reményt, a jót,
Hinni kell a biztató szót,
Látni kell a kiút fényét,
Megtalálni lelki békénk.
Apró, igaz baráti körrel,
Meghitten, teli élettel,
S egy lelki társsal szívből
Élni szabadként a sikertől.
Visszariadtam tudatlan,
Nem tudván, lehet, nem lehet,
Csak töprengek, lehetnék-e karodban.
Míg mi vigadtunk s ürítettük poharunk,
Te füled hegyezve őriztél minket, drága barátunk,
Nem simíthatunk már s nem vakarhatjuk füled,
Mi nem őrizhetünk már mást, csak az emléked.
Sebhely
Állok a sors előtt tekintve értetlenül,
Miért sodor össze oly embereket,
Kiknek nincs rá esély, mód, sem időkeret,
Miként a kettő egymásé legyen szerelméül.
Neve jelent virágot,
Mely találó, hisz oly szép is,
Sokaknak a világot.
Ha Ő nem lenne?
Idegen lennék.
Egy idegen világban,
Idegenek közt sétálnék.
A hűtőmágnes üzenete
Mit üzen a hűtőmágnes
mára neked, kedves Ágnes?
Olvasd el, és megtudod,
legyen szép a névnapod!
Hiába vagy távol,
Fellibben a fátyol,
Mögötte a szemed
Végtelenben táncol.
Hiányzol majd, hogyha elmész,
múltunkból egy rész most elvész -
mosolyod és kedvességed,
határtalan békességed
Büszke vagyok rád...
Tudod, sokat gondoltam rád
hazafelé és amikor már húzott az ágy,
szavaddal barátkoztam,
mert nem hagyott nyugodni,
s nem és nem akartam elfogadni
azzal a mély és kemény szóval,
amiből a fájdalmad kikiabált,
"senki vagyok, egy senki"...
Leoltottuk már a villanyt,
de még nyitva a garázs,
látom, hogy a kazánunkban
piroslik még a parázs.
Kedves Barátaim!
E csoport szeretett tagjai!
Hálásan köszönöm,
hogy köztetek lehetek,
s hogy befogadtatok köreitekbe.