Augusztus 20.
Augusztus 20.
Államalapító királyunk,
Szent István dicső emlékére,
tizenötmillió búzaszem
egy nagy szeretetszívbe kötve.
Szent István királyrúl
Szent Jobbod alá hajoltak
Az engedelmes kalászok,
Te tudtad, hogy az Élet itt...
Új lett a kenyér,
jó magyar, vegyél,
összeér két tenyér,
szentelt, egyél!
Emlékezem
/2010. augusztus 20./
Számomra emlékeket idéz ez a nap,
Az emlékeimben már mindig megmarad.
Büszke voltam, hogy magyar vagyok, büszke voltam nagyon.
Láttam a tv-ben Őt, ki ott él a túloldalon.
Csordultig telt szíveinkben
ős reménynek hangja dobban.
Ezer éves szép hazánkban
hogyan élhetnénk mi jobban?
Augusztus 20 hajnalán
kenyeret dagasztok a konyhán`.
Fehér gyolccsal én befedem
s szemeimmel őt dédelgetem.
Tavasszal virágban
nyáron a búzában
ősszel az avarban
télen hóviharban
elrejtőzöm, búban...
Aranylón ringó búzatábla,
aranyszín búza, az élet maga,
sok verejték izzadtságszaga,
mire megérik a sárga búza.
Piszkosságok, töretlen álmok
Uralják a nagyvilágot.
Tehetetlen szívem, lelkem
Kicsi vagyok nem véletlen.
Látom Magyarország fényét.
Kicsiny, de sugárzó lényét.
Csillagos égen esthajnal.
Új kenyér ünnepén szól e dal.
Álmodom ébren,
nézem az égen
szerte lehulló
fényjeleket
A napsugártól aranyba dőltek
anyaföld ölén a búzaszemek,
majd ízzé-porrá, apróra törtek -
dagasztottak a szorgalmas kezek
Örökségünk
Parányi sóhajt nyög, megzizzen a szalma,
hegyes tarló szusszan - aratásnak vége...
...becsület, kitartás, a munka szorgalma -
beragyogja tiszta Magyar égnek kékje.
Építsünk egy jó nagy asztalt,
kerek legyen.
Kérjünk meg száz apró angyalt.
Ki jön velem?
Zizzen a létünk aranykalászon,
érik a hitünk búzaszemekben -
mézízű remény fonott kalácson,
bíborszín nedű - fut az erekben.