Az aranylakodalom a házasságkötés 50. évfordulója.
Aranylakodalom
Fél évszázad együtt, nem jósolta senki,
azt mondták, elválunk, külön fogunk menni.
Két bőrönd, négy szatyor volt minden vagyonunk,
éjfélkor mozdult meg fűtetlen vagonunk.
Napra nap és évre évek,
Szép volt ifjan látni Téged.
Jó volt együtt lenni Veled,
Tudni azt, hogy van, ki szeret.
Az a rég kimondott igen
Örökre szólt, én azt hiszem!
Köszönöm, hogy rám találtál,
S a szívedbe befogadtál.
Köszönöm még azt a napot,
Mikor sorsod nekem adott.
Aranylakodalom
Rózsa illat száll a légben,
Szerelemnek dala szól,
Szív a szívben, kéz a kézben,
Szivárványként átkarol.
Ötven esztendő szállt el fejünk felett.
Emlékek ködfátylát most fellebbentjük,
Boldogságunk titkát együtt keressük.
Szép dolgokra képes az emlékezet.
Nagyszüleimnek 50. házassági évfordulóra
Rég volt már, hogy egymásra találtatok
Az idő hamar elrepült
Együtt éltétek le életeteket
Mely oly sok fáradságba került
Édesapa,
szívedre hallgattál és nem csalódtál,
kedvesedben igaz kincsre találtál.
A tiszta fény, mit szép szemében láttál,
még most is világít, mint a napsugár.
Fogva tart, óvja lépted, felnéz reád.
Dolgos két kezének érintése lágy.
Már
irgalmatlan néha ez a
fegyelem, amiben élek.
Kiálthatnék nagyot,
pörölhetnék
törött cserepek fölött,
de számra tapad a
csend.
Ötven éve kéz a kézben
vágyva örök boldog létre,
fiú s a lány szeretetben
lépett éltük ösvényére.
...irányított övezetben,
örök hűen, sziklaszilárd
közös céllal, kéz a kézben
Eltelt ötven évre visszanézve
ajkakról szól a hála imája,
mert van, aki soha, van, ki késve
talál ilyen tiszta boldogságra
Ötven éve októberben
megesküdött kettő ember.
Egy életre léptek szövetségbe,
nem ahogy a TéeSZCsébe.
Ötven éve kéz a kézben,
Sétáltok a napsütésben,
Ha vihar jő, összebújtok,
Jóban-rosszban együtt vagytok.
Aranylakodalom
van a mi klubunkban,
Péter Ilona a
klubunk menyasszonya.
Ha lenne még miért
májusban ünnepelném
aranylakodalmam
táncolnék is vígan