Alkony

Nagy Zsuzsanna

Szerelem

Szerelem, a színek tánca
Szerelem, a lélek vágya
Szerelem, egy lomha álom
Szerelmet én nem sajnálom.

Tovább...

Lőrinczy Viktória

Sorsára hagyva

Elhagyatott szobában,
Otthagyták fogságban.

Tovább...

Atillka Bartha

Alkony

A napkorong nyugatra hajlik,
S fényével millió zöld fűszálat festeget.
Alkonyodik. S a novemberi csípős hideg
Szellemként járja át forrongó testemet.

Tovább...

Sárközy Krisztina

Séta a múltba

Ülök az ablak előtt,
Hull a hó - kint hideg van,
Nézegetek, s álmodom,
Amíg van rá alkalmam.

Tovább...

Dr. Nagy Mihály

Esti Balaton

Lassan lopózik a tájra az alkony,
hattyúk pihennek a mély vizeken,
szerelmesek és horgászok a parton,
nem zavarja meg őket idegen.

Tovább...

Horváth Piroska

Forró nyári alkony

Lenge köntös alatt az álmatag alkony,
Szökkent át tétován lázas álmunk felett.
Tüzes tenyerével simogatja arcom,
Hanyagul egy csalfa álmom után eredt.

Tovább...

Szolomájerné Varga Krisztina

Képzetek

Ülök magamban egy csöndes alkonyon,
S megérint valami különös révület.
Képek villannak eszembe, s nem tudom,
Káprázat csupán, vagy puszta szédület.

Tovább...

Ágostházy Vanessza

Viszonzatlan alkony

Vágyakkal teli álmodozások sora
Fájó szívem hatalmas gondja
Odabent fellobbanó tűz
Fejem onnan minden reményt kiűz...

Tovább...

Steel

Alkonytájt

Alkonytájt, mikor fáradnak a fények,
kipirult arcún réved felém az Ég,
tűzarany gyertyája íriszembe ég,
a csillagok bennem kigyúlni térnek.

Tovább...

Molnár Nándor

Alkonyi könnycsepp

Májusi alkony...
Fejem lehajtom
Egy puha, kicsiny, fehér kézre,
S úgy nyugtat az érintése.

Tovább...

Horváth Piroska

Magány

Rózsaágyon, tüskén fekszik,
Lázas aktját vérrel festik.
Holdvilágnak hideg csókja,
Kendőzetlen, hazug bókja.

Tovább...

1633

Steel

Alkonyodó

Mint fejét lehajtó őzsuta, hajlik
pírba a fény nyaka, ahogy szilva-bíbor
kámzsát bodorít rá a sóhaj-néma est.

Tovább...

Kárpáti Tibor

Rózsafa

Isten rózsát fest a mennyben
Alkony hull a rózsafákra
Aki fáradt, megpihenjen
Pihenjen meg valahára

Tovább...

Sándor Márton

A Sodródó Gondola

Hajnalhasadáskor lelkek tükreibe látok,
Mélyen nyugvó álmok, s vágyak mire vártok...

Tovább...

Csépányi-Kömi Roland

Alkonyodik

A csatornafedelet félretolva,
Csöndben mászik elő a sötét.
Köntösét az árnyékba dobja,
Mely színét a járdán önti szét.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom