Áldott
Legyen áldott a teremtő kezed,
Mely életet adott az embernek.
Legyen áldott e Föld.
Melyet teremtettél nekünk.
Elszórtad az élet magvait,
S kezünkbe adtad a reményt.
Te vagy a szívemnek az egyetlen édes mazsolája,
testem beleremeg finom ajkad forró csókjába.
Barna szemedbe ha nézek, akkor elolvadok...
Áldott a kezed, mivel a vasárnapi húslevest főzted,
ha gyerekeidet és unokáidat vártad,
áldott a lelked, ami többet aggódott, mint kellett,
de a családod számára mindig kitártad.
Hála az unokáimért
Két kis gyémánt fénye ragyogja be életem,
és ezt a kettő csodát neked köszönhetem.
Anyaillatú volt ölelésed.
Bársonyként simított óvó kezed -
- Lassan elkorhad a komor véset,
nem néz rám többé fátyolos szemed...
Mi lenne, ha egy nap nem esne több eső,
ha többé nem virágoznának a fák?
Ha töveiket a folyók megfojtanák,
majd kiszáradván eltűnne az ér és az óceán?
Az ernyedt égboltról jönnek a jelek:
veszély fenyeget, lehullnak a fejek!
Majd jön más üzenet, sugárzó derű:
nincs sehol meggyötört, lehullott fejű!
Csillog már odakint a hófödte téli táj
Az erdőben őzike, szarvas és nyúl ugrál.
Szikrázik a jégcsap fent az ereszen
Pirul már az ünnepi pulyka a sütőben.