Adventi várakozás
Az első gyertya már ég,
fénye imbolygó, kékes, kicsi láng...
csöndes elmélkedés, remény, várakozás
Advent első vasárnapján.
Halk neszezés idáig el is hallik,
Közeledő gyertyafény körbe nyaklik.
Az első gyertya...
Igen, ez is eljött, advent első vasárnapja,
Már elő is került a múlt évi koszorúja...
Igen, ez is eljött, advent első vasárnapja.
Édeni fényét,
mennyei ékét
rejti az égbolt
álmodozón.
Varázslatos várakozás,
meghitt gyertyafények,
áradjon a szívekben
szeretet érzése.
Elcsendesedik lassan a zajos világ,
sötétségét világítsa be a gyertyaláng!
Gyújtogatjuk is serényen hétről hétre,
a negyedik láng lesz a szeretet fénye.
Hittel zörgess minden házba,
kis kunyhóba és nagy várba.
Reményteli szívvel várva,
Krisztus eljő... Legyen hála!
Advent készül odafent is,
gyűlnek már az angyalok.
Kék szalagból fonnak masnit
koszorúdra, ha hagyod.
Szüless meg égben,
szüless szalmában!
Szüless meg hittel
teli akaratban!
Fellobbanó gyertyafény:
Szeretet, hit és remény.
Szépen fonott koszorú.
Senki sem lesz szomorú.
Karácsonyra várva
Decemberben az advent gyertyái kigyúlnak,
A hit, remény, öröm és szeretet fénye.
Négy gyertyaláng elegendő kell legyen ahhoz,
Mit felhalmozott egy egész év rossz emléke.
Égjen bent a gyertya, ébredjen a fény!
Odakint a tél fagyos szárnyát rázza
A sötétbe borult álmos nagyvilágra -
Égjen bent a gyertya, ébredjen a fény!
Őt várjuk most, újra Őt,
kit gyermekként is vártunk,
akit szívünkbe zártunk,
s aki megígérte: jön!
December vasárnapjai fénytől
csillogók, mint megannyi szempár,
mely égi utakon jár, zúzmarás
tájkép gyanánt adventi varázst
hozva közénk békéltetőn sokakért.
Karácsonyi hangulatban
Télapó bekopog, kopp, kopp, kopp, kopp,
Szakállát megrázza, hull a sok hó...