Ábránd

Lupsánné Kovács Eta

Álmok ölelésében

Ábránd lebben őrizetlen,
hosszan ringat néma csendben,
a kételyek elhallgatnak,
ma valónak álmodhatlak.

Tovább...

Gallai Gabriella

Talán...

Lopva oson szívembe a tavasz,
lemossa a tél jeges leheletét,
nyomában ezernyi rügy fakad,
pacsirta szava szól a szerelemért.

Tovább...

Kis István Mihály

Szilveszteri monológ

Itt van az év végső napja,
búcsúzik a december.
Lekopott a torta habja,
addig habzsolt az ember.

Tovább...

Lupsánné Kovács Eta

Tűnődés

Nézzük egymást csendben, eltűnődve, hosszan,
ismerősök vagyunk? Súgva kérdem, halkan...

Tovább...

Lupsánné Kovács Eta

Nyári szél

Rét szélénél
mozdul a szél,
elsuhan,
lágyan zenél,
fordul, mesél
pajkosan.

Tovább...

Parádi Alexa

A spirál

Tudattalan tévút,
Tényleges téveszme,
Mely beágyazódott képlékeny elmédbe.

Tovább...

Dvihallyné Oszuskó Sarolta

Képzelet szárnyán

Céltalanul lófrál a képzelet
Kidobott ábrándok után kutatva.
Törött szárnyú álmokat gyógyítva
Lopakodik most az emlékezet.

Tovább...

5775

Parádi Alexa

Tovább, tovább

Mert a csillagos ég a határ

Üvegdarab, mely gyakran kezembe akad,
S valamit velem folyton tenni akar.
Hurok, mely annyiszor nyakamra szorul,
S torkom egyre csak kapar.

Tovább...

Parádi Alexa

Halovány fénysugár

Egy kósza gondolat átjár

Lomha, lágy s lusta vágy,
Szabadon szőtt, selymes ábránd,
Nem kértem, mégis rám találtál;
Édes vizű tudatlanság.

Tovább...

Parádi Alexa

Ábrándokban

Olyannyira kérlelhetetlen,
Szomjat oltó, kreatív képzelet,
Mondd, mi legyen teveled,
Mikor a realitás is ellened?

Tovább...

Lupsánné Kovács Eta

Napkelte

Csendesen pirul a hajnal,
időzik kicsit a pillanat...

Tovább...

Lupsánné Kovács Eta

Nyári románc (tűz és víz)

Lobban a szikra, forró a tánc,
elsodor mindent a nyári románc.

Tovább...

Lupsánné Kovács Eta

Életerő

Rezdült egy álom szívemen,
gondolatom elcsatangolt:
kellett egy apró figyelem,
mikor a ma még holnap volt...

Tovább...

Lupsánné Kovács Eta

Halászat naplementében

Alkony borul már a tájra,
vízbe merül most a Nap;
rámosolyog a halászra,
szétnéz a hínár alatt...

Tovább...

Szabó Anikó (.Anikoanna.)

Ábránd az öröklétről

Tűnődve néz az éjszaka,
mereng a csillagok hada,
holdfátylas szemével
figyeli szüntelen,
mily szertenyúló a végtelen.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ