|
Kategóriák
|
|  | | |
A cél Az embereknek egy dolog fontos, a cél.
Csak az ad hitet, igazi reményt.
S aki nem tiszta szívből remél,
Ezáltal megöli az élet értelmét: a célt.
Hiszen annyira nehéz, kemény az élet.
Kell benne valami, ami bíztat, életet.
A kevéske jó mellett sok buktatót rejt.
S sajnos senki sem hamar, könnyen felejt.
Pedig a lélek mélyen van, legbelül.
Valamelyikőnknek a sorsán átok ül.
Valakik tanácsot adnak másoknak,
De még saját lelkükbe sem látnak.
Már-már néha eszünkbe jut a halál,
Amely nem tudjuk, hogy miket rejt, kínál.
Lehet, hogy e világon túl is van élet.
Ahol lehet, hogy nem a cél a lényeg.
Mindenki fél legalább egy icipicit,
Hogy elveszíti az egész eddigit,
Miért küzdött és rengeteget szenvedett.
Fél feladni az eddigi életet.
Mert, ha elveszíti a fontosat, a célt.
Kezdi azt hinni, hogy nem szívből remélt.
Elérhetetlennek tartja, amiért élt.
Meglátja a szépet, és övé a remény.
| | | Vági Katalin
Ez a vers a szerző megjelölésével non-profit céllal szabadon utánközölhető az alábbi kód segítségével:
Tetszik a vers? Oszd meg az iWiWen!
Oszd meg a Facebookon!
|
| |  |
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ehhez a vershez még nem tartozik címke. (Mi ez?) |
Ezt a verset 2008. február 1. óta 447 alkalommal nézték meg. |
|
Böngésző
Friss
Interaktív
Homokozó
Társoldalak

|