Szerző

Tuman Róbert

Életkor: 27 év
Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 73 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. január 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Tuman Róbert

A remény bárkája

A kikötő mólója legyint.
Arcom tükrén ül az izgalom.
A szívem mögé megbúvó kínt,
mint horgonyt, húzom fel a sárból.

Elindult hát a hajó lassan.
Félszegen kúszott a zöld fodrok
között. Megsárgult vitorla az
árbocon. Én mint részeg matróz,

álltam, és vártam szelet avagy
vihart. Pusztító orkánt. Mindegy
mit, csak száguldjon a rozoga
bárka egyre-egyre messzebbre.

Nem volt kétség: az eső szitált,
szél támadt fel, mint Krisztus, kinek
sorsa megpecsételődött már.
A zuhatag a padlót verte

megtörve a csendet. A rongyos,
árva vitorla fáradtan, ám
annál lelkesebben vette most
a levegőt. Súgva zihált.

Már látom! Látom a hegyeket.
Egy új élet fényes csillaga
ragyogott fel a sötét égen.
A sors most barát, nem mostoha.

Aztán hirtelen vége. Minden
megállt. Az idő még jár lassan,
szinte kúszva, a vitorla nem
lélegzik, fújtat, aztán meghal.

A túlparton várt a lány kacér
mosolya. Hideg, hamvas bőre,
akár a porcelán. Most sötét
sziluettje ködbe vész. Vége.

Amott nedves, zöld pázsit. A kék
kendőjére zuhant tétova,
nehéz pillantásom, ahogyan
a szürke betonon tajtékzott.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


 Jekyll(szerző)2017. január 14. 07:08

@1-9-7-0: Köszönöm Anikó!

 1-9-7-02017. január 13. 23:50

Kedves Róbert szomorú de nagyon szép versedhez szívvel gratulálok Anikó

 Jekyll(szerző)2017. január 12. 20:41

@111111: Köszönöm szépen!

 1111112017. január 12. 17:15

''Már látom! Látom a hegyeket.
Egy új élet fényes csillaga
ragyogott fel a sötét égen.
A sors most barát, nem mostoha.''
Fog még ragyogni csillagod, higgy benne, csak valamiért most tesz egy kis kitérőt.
Szépen írsz, tetszik bemutatkozó versed, szívet hagyok. Piroska

 Jekyll(szerző)2017. január 12. 13:47

@Motta: Köszönöm!

 Motta2017. január 12. 12:22

Szomorú, szép soraidat szivvel olvastam
Motta

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ