Szerző
Orbán Balázs

Orbán Balázs

Életkor: 18 év
Népszerűség: 1 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 26 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. január 11.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető vagy átdolgozható.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Orbán Balázs

Embernek

Embernek hívták,
Különbnek írták,
Rábízta az élet
Mindenféle javát,
Magasba emelte,
Királlyá tette,
De elfeledte,
Kinek köszönhette.

Temetésre hívták,
Átkozta sorsát,
Közeli rokon,
Ezért volt nagy pofon,
De elment vajon?
Elment ő bizony,
Pedig, ha tudta volna,
Mi lesz a sorsa.

Összegyűlt a tömeg,
Együtt búcsúzni el,
Holt felé lépett,
Lassan ránézett,
Egyből visszahőkölt,
Tekintete megtört,
Hisz ő maga
Fekszik lenn vala.

Temetésre hívták,
Hisz őt sírták,
Ő volt a halott,
Ki elkárhozott.
Megszeppenve nézett,
Semmit sem értett,
Hallgatja félve
A sok beszédet.

Róla szól a beszéd,
Elmondja életét,
Várja nagy hévvel,
Mint mond az ének.
Mily dicső fénnyel
Emeli az égbe
Őt, ki végig küzdött,
Sok jóban fürdött.

De meglepődve
Hallgatja őket,
Nem beszél vagyonáról,
Munkával töltött óráról,
Sem életstílusáról,
Luxus otthonáról,
Sok autójáról,
Nagy hatalmáról.

De beszél róla,
Erről szól a nóta,
Elmondja életét,
Családja történetét,
Mily jó szülő volt,
Milyen volt egykor,
Mit tett másokért,
Mi túlmutat életén.

Embernek hívták,
Te neved írták,
Kapott egy életet,
Kérdés, mit kezd vele,
S ha egy szép napon
Sírja fölött vagyon,
Mit írnak róla?
Miről szól a nóta?

Budapest, 2015. október 28.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


 csj132017. január 12. 00:09

Gratuálok élettel, filozofikus tartalommal teli versedhez!
Remek alkotás!

 gypodor2017. január 11. 16:45

Érdekes!
Szeretettel
Gyuri

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ