Szerző

Pál Gergő

Népszerűség: 9 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 95 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. január 10.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (9)

Pál Gergő

Esthajnalcsillag

Ha fekete falunkon
képünk megfakul ma,
ragyogó csillagom
csendesen lehulla.

Szobánk bús ablakán
szikrázó fénye gyúl.
Kihűl s elveszik,
azután térdre hull.

Vagy átúszik felettünk
álmokat hintve ránk,
majd elrepül messzire,
s minket is égbe ránt.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


 11111112017. január 11. 11:54

''Vagy átúszik felettünk
álmokat hintve ránk,
majd elrepül messzire,
s minket is égbe ránt.''
Igen, ez a ''fény'' nagyon tetszik, szívvel: Piroska

 csj132017. január 11. 02:51

Csodálatos romantikus sorok, nem találok szavakat.)
Gratulálok!

 Lidike2017. január 10. 21:29

SZERETETTEL OLVASTALAK!
Nagyon tetszett!
Szívvel és figyelemmel
Lydy

 Eva_Konlai2017. január 10. 21:27

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

 adamne2017. január 10. 16:09

''majd elrepül messzire,
s minket is égbe ránt.''
Szép, romantikus sorok. Gratulálok kedves Gergő, szívvel: Manyi

 Kenny0092017. január 10. 13:18

Nagyon szép vers. Különösen tetszik az utolsó versszak.

 RajosM2017. január 10. 12:39

Gratulálok versedhez szívvel!
Szépet írtál!

Máté

 Hopehely2017. január 10. 12:30

Szép romantikus alkotásodhoz szívvel gratulálok!

 Merluccius2017. január 10. 12:28

''... s minket is égbe ránt'' nagyon szép! M.

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ