Szerző
Stern Ilona

Stern Ilona

Életkor: 47 év
Népszerűség: 3 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 68 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. január 9.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Stern Ilona

A csend magánya

A néma csend a magány.
Percek szárnyán várakozás.
Gondolatok reppenek,
A magány arca reménnyel telik meg.

Csak ülsz a néma csendben,
Hol egy pisszenés, egy apró nesz se hallik.
Csak te vagy a magány csendjében.
Hol a levegő is csendbe bújik.

Szemed előtt az emléke pereg,
Ajkadon csókja pihen.
A lélek már szendereg,
Hisz nem lehet örökké veled.

Hisz tolvaj idő mesze vitte.
Csak néha érezheted apró szusszanását.
Szíve heves dallamát.
Szerelem ringatta karját.

Emléke könnyet csal szemedbe,
Képet tartasz remegő kezedbe.
S letörlöd könnyedet,
S néma csendbe emlékezel.

Töröd fejed apró neszen,
Rájössz, a te szuszogásod töri meg.
S csak hallgatsz, levegőd fojtva
A néma gyász kerít hatalmába.

Olaszfalu, 2017. január 3.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


 gabriella.kerek2017. január 12. 05:13

Szép!

 m.agnes2017. január 9. 14:16

Szível olvastam.

 kicsikincsem2017. január 9. 11:12

Szomorún szép... szívvel gratulálok.
Icus

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ