Szerző
Kelemen Dániel

Kelemen Dániel

Életkor: 25 év
Népszerűség: 3 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 102 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. január 8.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Kelemen Dániel

A hegy

Fehér hajnal ködbe burkolózva
köszönt be, madár semmi, szél ha
fúj üvöltve, roppant hegy süvege
zakatolva omlik alá.

Feláll és egyenes háttal lép elé
a sátorból a zajra felfigyelt
éjjeli vándor. Futni késő már,
tudja jól, mindent elborít a
vakító hó.

Egy pillanat, annyi maradt csupán,
egy pillanat alatt minden
úgy fut át, jó és rossz, valaha volt
szerelmek íze és illata.
A hó már csak egy karhossz.

Megbékélve a múlttal, a hatalmas tömeggel
szemben állva, Isten hívó szavára várva
ér arcához a pehely, mely megannyi év
és vándorút után megnyugvást hoz az újjal.

Elnémul minden, üres völgy, fehérrel takarózó
fák várják a tavaszt, s hogy langy szellő újra
megfújja sípját, hogy eltűnjön a zord hó , mely
alkotja a vándor sírját.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


jocker2017. január 10. 10:49

Jó lett!

csj132017. január 9. 01:39

Megindító versedhez óriási gratuláció!

RajosM2017. január 8. 21:56

Gratulálok remek soraidhoz!

Máté

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ