Szerző

Ézsiás Zsófia

Életkor: 14 év
Népszerűség: 36 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 160 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. január 8.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (10)

Ézsiás Zsófia

Még szorítom a kezed

Könnyek patakoznak a szememből, s a tiédből is,
beszélsz, de én nem figyelek, nem tudok, csak könnyezem.
Beszélsz, a halál köde nem borítja még elméd.
Nem engedem a kezed a kezeimből,
e két kéz el nem hagy,
óvlak addig, amíg elmégy.

Ne sírj tovább, nem érdemes,
nem leszek gyenge, majd követlek.
Hogy mikor, az nem érdekes.
Nincs sok idő az öregnek.

Még egy percet adj búcsúzni,
még ne hagyj itt, adj erőt folytatni.
Nem fogok felocsúdni,
de az életet még nem tudom itt hagyni.

Mindjárt elengedlek,
kéred, hogy legyek erős,
magamról meg ne feledkezzek.
Csak így leszek számodra hős.

Már akadozik szavad,
mindjárt elmész.
Ha itt hagysz, semmim sem marad,
te vagy a mindenem, ami most elvész.

Lassan elszáll a lelked,
de szorítod kezemet.
Annyit megígérhetek neked,
hogy továbbra is szeretlek.

Gyászoló nagyapám elmondása által ihletve

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


 spondeus(szerző)2017. január 9. 22:27

@Eleonora: Hiszem, hogy a szeretet szikrája mindenkiben ott van, csak fel kell lobbantani azt.

 spondeus(szerző)2017. január 9. 22:26

@kicsikincsem: Köszönöm!

 spondeus(szerző)2017. január 9. 22:25

@RajosM: Köszönöm!

 kicsikincsem2017. január 9. 11:43

Megható... szívvel gratulálok.
Icus

 RajosM2017. január 8. 21:30

Nagyon szép, és megható verset írtál!

Máté

 Eleonora2017. január 8. 19:42

@spondeus: Fogadd csak el, kedves Zsófia, kevesen éreznék ezt meg, hisz ahhoz bennük kell lenni a szeretetnek.

 spondeus(szerző)2017. január 8. 19:33

@Eleonora: Nem az én szavaim késztetik főhajtásra az olvasót, hanem a szeretet.
Köszönöm a szívet!

 spondeus(szerző)2017. január 8. 19:23

@Motta: Köszönöm!

 1spondeus(szerző)2017. január 8. 19:23

@editmoravetz: Köszönjük és köszönöm!

 Motta2017. január 8. 18:55

Szépen megirtad.
szivvel olvastalak
Motta

 Eleonora2017. január 8. 18:01

Tisztelettel hagyom versednél a szívem.
Lelked oly érzékenyen formálta szavakba az összetartozást, hogy az főhajtásra indít.
Nóra

 spondeus(szerző)2017. január 8. 16:26

@Merluccius: Több mint ötven év szeretete nagyszerű példát tud mutatni a hűségről.

 spondeus(szerző)2017. január 8. 16:25

@1-9-7-0: Köszönöm!

 editmoravetz2017. január 8. 15:49

Drága Zsófia!

Patakzó könnyeimtől nem látok - szólni sem igen tudok.
Megható, ahogy versbe foglaltad Nagyapád gyászát - erőt kívánok a Családnak őszinte részvétemmel!
Neked szívemet nyújtom bátorításul: Edit

 Merluccius2017. január 8. 15:10

Istenem, de szép! Két kis fehér galamb nagyszüleid... gondolom sokat megéltek együtt! Áldott, ki így tud szeretni. Köszönöm versed! M.

 1-9-7-02017. január 8. 15:00

Kedves Zsófia részvétem az egészcsaládnak a lehető leg szebben írtad meg nagyapád fájdalmát szívet hagyok Anikó

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ