Szerző

Haffner Zoltán

Életkor: 30 év
Népszerűség: 15 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 68 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. január 4.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (8)

Haffner Zoltán

Mikor sírsz

Fény csillan a szemed sarkán, majd szép lassan lecsorog.
Könnycsepp gördül belőle, mint füst száll le, úgy gomolyog.
Egy érzelem, mi kinyilvánul, elhagyva a szemedet.
Patak, ami arcodon át elmossa a sebeket.

Utat vájva ereszkedik, nem fékez, de megáll.
Lecsöppenve arcodról a földön helyet talál.
Mindent elvisz magával, örömöt és bánatot.
Minden bántó hazugságot, mi igazsággal áltatott.

Kósza könny, mi eltévedve megpihen az ajkadon.
Nem követi társait, ő nem jár közös utakon.
Egy különc, kinek tükrében megcsillan a fehérség.
Ő az igaz könnycsepp, az őszinte reménység.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


 1111112017. január 5. 19:55

Remekül összeraktak, bizony sok érzés válthat ki könnyeket (én is írtam erről), tetszik.Szívvel Piroska

 Motta2017. január 4. 20:31

Milyen igaz!
szivvel olvastalak
Motta

 Haffner1986(szerző)2017. január 4. 14:56

Köszönöm, nagyon kedvesek vagytok.

 ediars2017. január 4. 12:59

Szép versedet szívvel olvastam.

 rojamsomat2017. január 4. 11:41

Nagyon szépet írtál kedves Zoli!
Nagy Szívvel,Gratulálok!,,,,Tamás

 Kicsikinga2017. január 4. 09:57

De szép!

 Merluccius2017. január 4. 09:47

Aprólékosan odafigyelő, együttérző versed tetszik! M.

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ