Szerző
Stern Ilona

Stern Ilona

Életkor: 47 év
Népszerűség: 3 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 118 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. január 2.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Stern Ilona

A halál árnyékában

A néma csend, hol emlék pereg,
hol a könny fedi be mindezt.
Mikor csak ül az ember az ágynál.
Ahol az asztalon rózsafüzér, biblia fekszik hátán.

Csak nézi a test hanyatlását,
apró, szuszogó sóhajtását.
A szín és a test változását.
S érzi mellkasában szíve szorítását.

A torzalak, hideg kezű halál
járja táncát a betegágynál.
Nyújtja kezét, vinné az árvát,
de ő még harcol, dacol, életet várná.

S mire újra ránézek,
már csak a test hever,
üveges tekintettel
az Úrra figyel.

A mellette lévőnek szíve szakad,
önmagát vádolva marcangolja.
Mondd, miért téged, s nem engem,
Mért kell nekem még élnem?

Elég volt már mindenből nekem,
most fáj az emléked is itt bent.
Fekete ruha takarja testem,
ülök itt melletted összetört kétségbe esetten.

S újra a néma csend köszönt reám,
mit elnyel a néma gyász.
A csend, mégis valami megtöri,
ahogy a pók a hálóját a sarokban szövi.

Olaszfalu, 2016. december 26.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


 A.Lili2017. január 2. 11:07

Gratulálok szép verséhez szeretettel -Lili

 m.agnes2017. január 2. 10:50

A megmagyarázhatatlanról írsz, szép szavakkal.
Csak írj, segíteni fog!
Ágnes

 RajosM2017. január 2. 10:30

Igazán jó sorok!
Szívvel

Máté

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ