Szerző
Vers

A verset eddig 78 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. január 1.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

Csanádi Martin

Üres az életem

Üres az életem, valamit keresek,
S neki most már nem feleselek,
Azt tudom, hogy te ki vagy, de ki vagyok én?
Szívem mellette még ép!
Messze vagy tőlem, nehéz nekem,
Csókod ízét még most sem feledem.
Egy ölelést, egy csókot elviszek az útra,
S nem tudom, mikor látlak újra.
Életem határtalan, te  vagy a határ,
Mit túlélek mindenáron ma már,
A lényegre törő dolgokra később jössz rá,
Hogy szívem jég-borította táj, oly kár!
Hólepel belepte szívem fedelét,
Mi felolvasztja szíved melegét!
Eltelnek az órák, a napok,
Mikor látlak újra, egy percet  csak lopok,
Mikor meglátlak, szívem lobog,
Mint fáklya meggyújtva, úgy kérem az okot.
Kérdések sorai közt válaszra várva,
Hogy legyek egy cellába zárva,
S ne legyek a Földön árva,
Kecsesen jár, tündérien száll,
Hogy nem vagy itt velem, az annyira fáj.
Fák dalolnak, merre jársz,
Melletted leszek, még ha nem is vársz.
"Kies s kietlen táj", messzire sodor az élet,
De mellette úgy érzem, nem félek!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


 1Martin1223pa(szerző)2017. január 7. 19:25

@Balsamo: igen írok még sokat Köszönöm

 1Balsamo2017. január 2. 17:07

Kedves Martin bemutatkozó versnek ez már elég klassz. várom a folytatást és gratulálok szívvel. és BUÉK. Gyula

 1Martin1223pa(szerző)2017. január 1. 19:32

@rojamsomat: Köszönöm szépen

 1rojamsomat2017. január 1. 18:19

Szomorkás versednél szívet hagyok!
Hozz még, vidámat, jól írsz!
Szívvel,,Tamás

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ