Szerző

Prokaj Valentina

Életkor: 19 év
Népszerűség: 2 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 46 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. december 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Prokaj Valentina

Főnix

Egy Főnix vagyok, mi hamvából feltámad,
S egy új világ lapul szárnyai alatt.
Azt hitted, gőgöd kalitkába elzárhat,
De Te leszel az, ki gyenge, s meghasad!

Hittem, hogy lesz még jobb,
Mikor peregtek a tollaim!
De megerősödve most
Szárnyalni fogok holtamig!
Holtamig!

Égő lelkem kísér, ameddig csak élek,
Sugaraimból a gyávák kérve-kértek...
De én csiholtam a tüzet törött szárnyakkal,
Ők meg közben üttek-vertek szúrós ágakkal!
Holtamig!

Mikor már majdnem kialudt a belső lángom,
Nem tehettem mást, minthogy magasabbra szállok...
Megpihentem a bíbor felhők zátonyában,
Hol csak ő volt, s éledő tüzem ropogása.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


 jade10232016. december 19. 06:20

Kedves Valentina!
''Hittem, hogy lesz még jobb,
Mikor peregtek a tollaim!
De megerősödve most
Szárnyalni fogok holtamig!''
Nagyszerű versedhez szívvel gratulálok!


Szeretettel kívánok nagyon Boldog Karácsonyt!
Margit

 1-9-7-02016. december 18. 18:17

Kedves Valentina
''Főnixmadárként újraéledek,
darabokból rakom össze lelkemet.
Mi fáj és gyilkol, leteszem,
nem kell már a félelem...'' írta Királylány ez az érzés volt bennem mikor olvastam versedet amihez szívvel gratulálok Anikó

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ