Szerző

Németh Dániel

Életkor: 23 év
Népszerűség: 9 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 151 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. december 10.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Németh Dániel

Béka és macska

Történt ez éjnek éjjelén,
Hogy keresni indult csemegét,
S nagyokat brekegve ügetett!
Megfejthetetlen üzenet.

Csodát nem várt vagy remélt,
Csupán egy kövér legyecskét,
Vagy mi finom falat,
Vagy mi épp a nyelvére ragad.

De ó, fájdalom, balszerencse!
Merre hozta őt a vakszerencse?
Árnyak közt tipegő kandúrcica
ont felé a szeméből villámokat.

Néma csend, a brekegés abbamarad.
A bestia csatakiáltást hallat.
Hosszú bajsza az izgalomtól megremeg,
A Breku szeme gigantikusra dülled!

Gondolja magában a macska:
Ehhez hasonlót én még nem láttam!
Csúnya, nyálkás, dudoros bőr,
Feláll tőle a hátamon a szőr!

Brekegi a Béka: a teringettét!
Elveszi hát teljesen az életkedvét?
Utamba állni mily arcátlanság!
Elfutni bizony hasztalanság!

Dagad a breki, teste ökölnyi,
A cicát az útból el kell törölni!
Halál rá, ki keresztbe tesz,
Büntetlenül innét nem mehetsz!

Meow! Szólt a macska. A béka
a jobb egyenest az arcába adta!
Iszonyú haragra gerjedt hát,
S nyüszített aztán egy éjjelen át.

2014. június 10., Egy béka és egy cica találkozása az erkélyünk alatt.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ