Szerző
Kulcsár Zsolt

Kulcsár Zsolt

Életkor: 32 év
Népszerűség: 15 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 114 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. december 4.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Kulcsár Zsolt

Sötétben lépkedek

Sötét mezőn lépkedek,
harmat sincsen, se Hold, se csillagok,
néma a táj, nem tudom, hol vagyok,
fáradtan lépek tovább meg-megrogyva,
homályba törve a fejem, sárt érzek,
mocskosat, latyakosat, rám tapad,
meg-megfog, nem engedne el,
húz vissza a sötétségbe, s emlékek
ezrei kavarognak bennem, egyedül vagyok?
Nem tudni, ki tart velem, tart valaki?
Szólok, senki nem felel, egyedül lennék?
Miért történik mindez épp most velem,
kérdem, s a sötétben lépkedek...
Nincs már bennem erő,
nincsenek szavak sem, nincsenek színek,
nincsen semmi sem, csak a nyálkás, nyúlós
sötétség, mi lelkemet marja,
felfal, érzem, s már nem is küzdök,
nem, már erőtlen, gyenge vagyok,
itt a vége nyugalmamnak,
s feltámad a régi én, menni akar,
menni...

2016. november 28.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


 Motta2016. december 5. 09:07

Sose hagyd magad legyőzni, mig erőd van rá, menj!
szivvel olvastam fájdalmas, szép versedet.
Motta

 rojamsomat2016. december 5. 08:08

Nagyszerű verset hoztál!
Szeretettel,,,,Szívvel,,,Tamás

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ