Szerző
Vers

A verset eddig 338 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. november 8.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Vrábel Krisztián

Haragvó illúzió

Undorító vallási tévhitekkel teli az égbolt,
Háborút szító cseppek hullanak tudatlan arcokra,
Ó, nem ont már kínhangot magából az a félholt,
Kit Isten dicsőségében gyaláztak meg majdan szebb napokra.

Véres sárban kúsznak szent nyomok,
Haragos utak vezetnek lélekvesztő templomba,
Hol van már az a tiszta föld és homok,
Melynek még nem volt szüksége papokra?

Fekete hold árnyéka, és fekete pára
Száll rá halványan szívnek fényére,
Manapság ott találtatik Isten háza,
Hol nem találsz rá az igazság létére.

Tömjén füstje száll fel félénken a magasba,
Imák ezrei zendülnek riadt pontossággal,
Úgy, ahogy a füstöt töri meg a mennyezet lassan,
Úgy vertek gátat imáitoknak fennkölt hazugsággal.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


wiseman2017. március 11. 22:11

Így van.

Vrabel.Krisz(szerző)2016. november 9. 20:48

@Motta: köszönöm szépen! :)

Vrabel.Krisz(szerző)2016. november 9. 20:44

@montor: örülök, hogy tetszik! :) köszönöm!

montor2016. november 8. 19:42

Jó a versed Krisztián! Szívvel olvastam.

Motta2016. november 8. 18:30

Van igazság abban, amit mondasz, csak túl sok benne a harag. Mindamellett a versed jó.
szivvel olvastalak
Motta

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ