Szerző

Hámori István

Népszerűség: 13 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 159 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. szeptember 16.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Hámori István

Tékozló világ

valóság és apokalipszis

Sötét füst gomolyog az egykori kék égen,
szürkébe borult táj mered nap reggelében,
energiafaló gyárak ontják méreg-gázaikat,
szmog levegője terjeng városok utcáiban.
Tékozló világ, van még idő megbocsátásra!

Gépjárművek tolongnak a városok utcáin,
egymásba akadva haladásukat sem látni,
energiaéhes motorjaik mérgezve levegőt,
értelmetlen hajszában növelhetik a lóerőt.
Tékozló világ, van még idő megbocsátásra!

Élet levegőjét adó őserdőket pusztítanak,
megölik bennük természetnek világaikat,
energiapazarló városok miként kiszorítják,
és a túlnépesedő ember szennyezi világát.
Tékozló világ, van még idő megbocsátásra!

Mert eljön idő, mikor már tenni nem lehet,
pusztító örvények söpörnek el mindeneket,
az életet adó földeket elözönlik a tengerek,
tűz, víz, jég összeérnek, és élők elvesznek.
Tékozló világ, már nincs idő megbocsátásra!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


 Angyalka732016. november 4. 16:36

Valóságos versed tetszik, gratulálok! Melinda

 Martonpal2016. szeptember 16. 20:41

Ilyen katasztrófa előtt áll a világ ha nem lépünk.Jó írás!
szívvel olvastam...attila

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ