Szerző
Vers

A verset eddig 606 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. szeptember 2.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Skultéti Balázs

Túl messze

Oly közel vagy, s mégis oly távol,
Terólad álmodozom, legyek bárhol,
Szerelmes vagyok, de nem mutathatom,
Csak téged, szerető tekinteted vágyom.

Pillantásod megigéz s elvarázsol,
Egy másik világ ez, érzem itt van közel, s mégis távol,
Úgy vágyom rád, mint sivatagban bolyongó az oázisra,
Bár itt lennél, fognád kezem, s csalhatnék mosolyt édes arcodra.

Akarlak, nem is tudod mennyire,
Mint a tolvaj, belopakszom lassan szívedbe,
S érzem, már nincs messze,
Hogy édes ajkad az én ajkam érintse.

Hívogató nevetésed ellenálhatatlan kincses sziget,
De itt nem az ékszer a kincs, hanem kicsiny szíved,
S elnyerem egy nap e kincset,
Kezemmel gyengéden simítok el arcod elől minden kis tincset,

Szabaddá téve a leggyönyörűbb dolgot, mit láttam,
Arcod látványa, ez, mit kívántam,
S a megfelelő pillanatra mostanáig vártam,
Addig is titokban e pillanatig csókodra vágytam.

S most, hogy megtörténik, még jobban vágyom,
Szemed lángoló tüzében szerelmed látom,
S ha csak egy pillanatra ugyan,
De boldog voltam.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


 SagaChristi2016. november 11. 21:38

De jóóó! Gratulàlok a versedhez!
Az igaz szerelem szavakba öntve és versbe foglalva!
Boldog lehet a lány,akihez szól!

Szívet hagytam versedért!
Szeretettel
Christi

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ