Szerző
Kamarás Klára

Kamarás Klára

Életkor: 84 év
Népszerűség: 387 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 900 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. április 25.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (94)

Kamarás Klára

"Köszöntsük nótaszóval..."

Zászlóinkat már régen nem repítik,
nem fújják szép "fényes szelek"...
Hová lettek a mindent vállaló,
"munkára, harcra kész" kemény kezek?

Kié a föld "virága és kalásza",
bezárt a gyár, bezárt a bánya,
hegy-völgyek között "fekete vonat"
nem zakatol, tévútra tévedt,
s valahol végleg elakadt.

Nem volt az jó, és kár is visszasírni,
mi nyomorszintnél alig több. De több!
A közmunkából sem lehet megélni,
szolgák vagyunk s a lelkünk is törött...

Mi megforgattuk végül kis világunk,
de merre fordult? Jobbra, balra?
Hogy így forogjon, ki akarta,
Dunántúl... Alföld... magyarok?
Most lettünk igazán rabok...

2016. március 19.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


 Sida(szerző)2016. május 27. 23:49

@ugroeva: Kedves Éva! Már hiányoltalak. Látom, most sorban elolvastad a kihagyott verseket. Így egyben köszönöm meg az összes bejegyzést, mert mindennel el vagyok maradva. Sajnos a figyelmem, munkabírásom nem a régi.
Köszönöm, hogy verseimhez látogattál.
Klári

 ugroeva2016. május 27. 23:38

Nem találok szavakat.... Nagyot alkottál most is!!!!

 urattila2016. május 19. 10:06

''Nem volt az jó, és kár is visszasírni,
mi nyomorszintnél alig több. De több!
A közmunkából sem lehet megélni,
szolgák vagyunk s a lelkünk is törött...''
Én is folytathatnám az igenezést! Gratulálok! Attila

 kovycs592016. május 18. 11:43

Igen, igen és nagyon igen!
Hatalmas szíveket érdemel ez a vers, de csak egyet tudok itt hagyni!
Az tisztelettel meg is teszem!
Laci

 odygastro2016. május 17. 20:27

Köszönjük az igaz szavakat.

 Dellamama2016. május 12. 16:49

''Hegyek között völgyek között zakatol a vonat''
Drága Klára!
Te megírtad és a történelem is megírja merre jártunk most.

 tzoldav2016. május 11. 22:30

(87) és mind igaz!

 ariamta2016. május 5. 21:07

Drága Klárika, bizony, nem mindenki érti, ha az elmúlt időket emlegetjük. És tényleg: kinek terem a kalásza virága? És zakatol-e még az a fekete vonat? Megdöbbenten olvastam minden egyes sorodat és mélyen egyetértek veled. Szívvel voltam nálad: Marika

 Christianus2016. május 4. 12:26

Ezt már egyre kevesebben értik, kedves Klára, a fiatalok pedig csak a mai történelem könyvekből lesznek ''okosabbak''! Köszönjük, hogy van erőd foglalkozni ezzel, hiszen ebben a furcsa biztonságban bármikor bármit elveszíthetsz, mint a ''rabok'', amikor kattan a zár...
Szíves János.

 kodrane2016. május 3. 11:30

Megrendültem mert egész héten ilyen gondolatok jártak az eszemben. Hagyok érte egy nagy szívet!

 Zsuzsa-Amriswil2016. május 2. 11:31

Drága Klára, elgondolkodtató soraidhoz szívvel gratulálok.

Szeretettel üdvözöllek: Fazekas Zsuzsa

 kicsikincsem2016. május 2. 08:08

Nagyszerű alkotás.
Szívvel gratulálok.
Icus

 Kandabula2016. május 1. 19:32

Hm... Így igaz. Viszont - úgy tűnik, - hogy sokan akarták és akarják. Lelkük rajta.

 Zsuzsa03022016. május 1. 16:55

Nagyon szépen megírtad! Szívet hagyva gratulálok.

 jocker2016. április 30. 14:24

Eszmefuttatásodban nagy igazságokat pendítettél meg.
Jó, hogy olvashattam és gratulálok: jocker/Kíber/Feri

 m.falvay2016. április 28. 21:16

Kedves Klára soraidban sok igazság van.Miért van az ,hogy politikusaink az előttük regnáló rendszerből mindig a rosszat viszik tovább .
Szívvel Miki

 erzocsend2016. április 28. 18:22

Kedves Klára! Ez egy igazán remek, és jó vers lett! Öröm volt olvasni! Nagy szívvel voltam: Tibor

 Nichi-ya2016. április 28. 13:08

Mély, sokatmondó, szomorú alkotásodhoz elismeréssel, nagy szívet hagyva gratulálok.

 church732016. április 28. 06:13

A mostani rabokat biorobot'-nak hívják.. El kellene gondolkodni odafent,
vajon miért van az, hogy aki teheti lepattanik'.. Na, ez nem az erősségük!
Gratum' soraidhoz: Zoli

 Cseppfolyo2016. április 27. 22:25

Kedvesen kiformált, mélyen nyomot hagyó sorok. Köszönöm neked.

 gypodor2016. április 27. 19:58

''de merre fordult? Jobbra, balra?
Hogy így forogjon, ki akarta,
Dunántúl... Alföld... magyarok?
Most lettünk igazán rabok...''
Nagyon elgondolkodtató sorok...
Szívvel gratulálok.
Gyuri

 jade10232016. április 27. 17:55

Kedves Klára!
Nagyon szépen megírtad!
Szívvel olvastam:Margit

 harsfalvi.12016. április 27. 17:30

Kedves Klara.Az biztos,hogy változik a világ szintere.Sajnos nem mindig jó irányba.Jól írtál a rabságró,mert a kölcsöntkérő,rabszolgája a kölcsönadónak.Gratulálok.Sanyi.

 Erika492016. április 27. 15:55

Szomorú valóság nagyon jól megírva, kedves Klára!
Szeretettel olvastalak és gratulálok.

 ahegedusa2016. április 27. 13:44

''Kié a föld ''virága és kalásza'',
bezárt a gyár, bezárt a bánya''igen fagyasztó a látvány hogy épületek elhagyatottak düledeznek.kifordult a zseb a világ....

 M.Laurens2016. április 27. 12:45

''Kié a föld ''virága és kalásza'',
bezárt a gyár, bezárt a bánya,
hegy völgyek között ''fekete vonat''
nem zakatol, tévútra tévedt,
s valahol végleg elakadt.''
---
Óriási igazság feszül ebben a nagyszerű strófádban, kedves Klárika!
Nagy tisztelettel és szívvel gratulálok remek versedhez.
/ Miklós /

 amer2016. április 27. 11:10

Szomorú szívemből szóltál kedves Klára!

 jozsefsoltcsosz2016. április 27. 09:01

Kritikus, igazán mai életünkről szóló versedet magam is felvállalnám. Szívvel köszönöm, kedves Klára.- Üdv. Józsi

 KovacsGabi2016. április 27. 09:00

Olvasva a verset, az jutott eszembe, hogy milyen remekül versbe szedted a gondolataimat! :)
Gratulálok szívvel:
Gabi

 GeorginaC2016. április 26. 23:41

...a múlt és a jelen elegyítése versedben egyedi hangzásvilágú.
Gratulálok versedhez Klára! (...remélhetőleg minden rab ráérez, hogy ''merre, hány méter”.)

Üdvözlettel,
Sz.Györgyi

 barka2016. április 26. 22:01

Remek versednél ♡-et hagyok, kedves Klárika. Ili

 Nicol_C.Davis2016. április 26. 19:27

Felkavaró soraidnak nem csak története, de történelme is van. A jelent és a múltat egyben leírni nagy tehetség kell. (meg persze látás adománya, a nézés helyett)
Gratulálok.
Nicol

 Napsugar06072016. április 26. 18:07

Sajnos nagy igazságot írtál. Nagyon szívszorító verset alkottál. Szívvel gratulálok bárcsak ne ilyen szomorú zenét játszott volna lantod.

 adamne2016. április 26. 17:01

Nagy igazságot írtál drága Klára!!!!
''Most lettünk igazán rabok....''
Szívvel, szeretettel gratulálok versedhez: Manyi

 hillailaszlo-ve2016. április 26. 15:44

''Kié a föld ''virága és kalásza'',
bezárt a gyár, bezárt a bánya,''
Ez manapság még aktuálisabb!
Szomorú, hogy hova jutottunk!
Mi biztos nem ilyet akartunk!
Igaz versedhez
Szeretettel, szívvel gratulálok!
Laci

 Ahita2016. április 26. 15:35

Szomorú való. Minden sora ezer emléket, jót s rosszat, de útnak indít bennem:):):)
Néha eszembe jut a fehér, vasalt blúzom, a rakott szoknyám, térdzokni, az indulók imádott fúvós zenekarunktól, és eszembe jut, hogy a kevés, mennyivel több volt, és nem értettem a politikát, sem Istent, és volt sok boldog, s boldogtalan pillanatom, és nem tudtam róla sokáig, hogy rab vagyok. Ma üzenik, szabad vagyok, de hova mennék, ugyan ott vagyok, és nyom, és rettenetesen nehéz a ''tudással'' együtt élni, mert tudom, hogy ma, és akkor is mindenhol rab voltam, és rab vagyok. És még is, ahogy régen ma is szabad lélekkel élek:):)
Szívvel olvastalak, szeretettel, Éva

 napelem2016. április 26. 15:14

Technikailag sokat fejlődött világunk, de valami elveszett és veszik tovább. Boldogságot egyik rendszer sem tudott teremteni, ahhoz nem ért a politika.

 Radaszsuzsanna2016. április 26. 12:30

Kedves Klára!


Ezek a sorok nagy igazságokat tartalmaznak és bölcsek! Szívből gratulálok!

Zsuzsi

 Kicsikinga2016. április 26. 11:34

Rendkívüli verseidet, mindig örömmel olvasom.
Most könnyekkel a szememben...

 SagaChristi2016. április 26. 11:21

Nagyon igaz a vers tartalma! A kérdés jogos: ''de merre fordult? Jobbra, balra?''
Szívet hagyva gratulálok!
Szeretettel:
Christi

 nefelejcs2016. április 26. 09:46

Kedves Klárika!
Mellbevágó ez a vers. Olvasom sorait, s közben mintegy aláfestésként hallom a dallamot: ''Kalásza, virága nékünk terem''.
Nem is tudok mit mondani, - illetve nagyon is sokat tudnék mondani, de inkább visszafogom magam, - meg a könnyeimet.
Eszembe jutott a Semmi és soha c. versed!
Nagy tiszteletem Neked! Anikó

 Bugatti3502016. április 26. 09:42

Őszinte szavaid, szívvel olvastam!
Szeretettel
István

 szabokelemeni522016. április 26. 08:26

Elgondolkodtató sorok üdv. Ibolya

 lejkoolga2016. április 26. 06:02

''Nem volt az jó, és kár is visszasírni,
mi nyomorszintnél alig több. De több!''

Hatásos, okos fejtegetéseidet szívvel olvastam!
Szeretettel: Olgi

 szalokisanyi12016. április 26. 05:47

Kedves Klára! Igaz gondolatok.
Gratulálok! Szívvel: Sanyi

 mezeimarianna2016. április 26. 05:04

hát sok igazságod vagyon...

 Bartolomeo.692016. április 25. 23:54

Érdekes párhuzamot vontál a rendszerváltás előtti idők és a jelen között. Szerintem nagy igazságot írtál! ''Rendszerváltás'' történt, de hová változott, ''...merre fordult?'' ''Most lettünk igazán rabok...'' Kőkemény igaz szavak és egyben szomorú is! Imádom, ahogyan írsz kedves Klári néni! Szívvel, Berci

 dobosigyorgy2016. április 25. 23:26

Nagyszerű vers, éles rálátással.
Szívvel gratulálok.
Szeretettel:-Gyuri

 Motta2016. április 25. 22:44

Sajnos igaz szavak.
szivvel Motta

 Dram2016. április 25. 21:55

Kedves Klára!
Szomorú, valós párhuzam.
Versedet tisztelettel olvastam.
Szívet hagyok üdvözlettel; András.

 Elise2016. április 25. 21:54

Igaz sorok, valós gondolatok, teljesen egyetértek! Nagyon szép vers!
Szívvel gratulálok!
Elise

 hmbt2016. április 25. 21:43

Csodás vers...

 bogyi2016. április 25. 21:13

Nagyon szép! Szívvel olvastam kedves Klára!

 Martonpal2016. április 25. 21:12

Nagyon precíz emlékezés!Szívvel...atitla

 dvihallyne452016. április 25. 21:09

Szomorú soraidhoz szívvel gratulálok! Sarolta

 dvihallyne452016. április 25. 21:09

Szomorú soraidhoz szívvel gratulálok! Sarolta

 meszaroslajos602016. április 25. 20:50

Remek alkotásodat szívvel olvastam, Lajos.

 PiszarEva2016. április 25. 20:48

Ó de igazad van! Én is azt mondom nincs vége a rabszolgatartó társadalomnak! Most vagyunk még kiszolgáltatottak! Ez már megalázó! Ez a jelen kórképünk! Tiszta szégyen komolyan! Nem létezik, hogy nem látja ezt mindenki.
Szívből gratulálok!
Éva

 Gebics2016. április 25. 20:43

Több hozzászólóval ellentétben én úgy látom, ez nem emlékezés. Ez a mi mindennapjainkról szól. Egy szerencsétlen, torz értékek mentén megvezetett népé. akik azt hisszük, győztesek vagyunk, hogy meg vagyunk védve, pedig csak meglopnak és megvetnek minket.

 kovjoe2016. április 25. 20:42

Drága Sida!

Mit rabok, szolgák! Ezerötös hátsó ablakban bólogatók országa lettünk. Az egyik oldal alázatos, nem is jár utcára, a másik a múltat teszi felelősség mindenért, meg a sok multit, közben ''közmunkaszolgálatra'' küldi ki egyszer a körből kikerült, lelkét is elsorvasztva végleg. Aki mást akar, elhagyja a hont, mely már életünkbe maga alá temet.

„A nagy világon e kivûl''
hol lesz számodra hely?
Itt verve ver a sors keze:
Itt éhen halnod kell.

J.

 feheryndigo2016. április 25. 20:42

Minden kérdés mély sebet üt. Fájdalmas a válasz a múltra és a jelenre egyaránt. Nagyszerű versedhez elismerő szívvel gratulálok! Őszinte tisztelettel: Krisztina

 kovjoe2016. április 25. 20:38

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

 molnarne2016. április 25. 20:23

Megható szép emlékezés, kedves Klára, nagy szívet hagyva gratulálok:ICA

 uzelmanjanos9562016. április 25. 20:03

Fájdalmas, de nagyon igaz emlékezésedhez, gratulálok:János

 gosivali2016. április 25. 20:01

''szolgák vagyunk s a lelkünk is törött...'' - Micsoda szomorú dallamot hordoz a versed, Klárikám... - és valóságos üzenetet, sajnos...
Szívvel, szeretettel.
Vali

 Grigo_Zoltan2016. április 25. 20:01

Kedves Klári!
A Poet egyik legjobb költője vagy. Mindig örömmel és tisztelettel jövök hozzád,
most sem volt másként.....Szeretettel. Zoltán

 Golo2016. április 25. 19:59

Drága Klára!
Amíg Jugoszláviában éltem, addig más volt az életem, életünk, amióta Jugoszlávia nincsen, minden szavad ránk is illik.
Szívvel és szeretettel gratulálok: Radmila

 merleg662016. április 25. 19:50

Kedves Klára! Bár mindenki olvasná a versed és megértené hatalmas mondanivalóját! Tényleg ezt akartuk? ''Most lettünk igazán rabok...''.
Szívvel olvastam remekedet. Üdv: Gábor

 amalina2016. április 25. 19:42

Hát ez nagyon igaz...
szívet hagyok

 donmaci2016. április 25. 19:37

Nagyszerű versedhez szívvel gratulálok: Józsi

 schvalmrozsa2016. április 25. 19:22

Remek verse, szívvel gratulálok! Rózsa

 1111112016. április 25. 19:22

Levegővétel nélkül olvastam újra és újra. Megéltem, énekeltem, verseltem mindezt és most veled gondolkodtam Klárika. Kiemelést érdemlő alkotás, szívvel: Piroska

 B.Sanyi2016. április 25. 18:54

Remek szókimondó alkotás, gratulálok!

Szívvel: B Sanyi

 maxika2016. április 25. 18:36

A hónap verse!!!
Albert

 varkonyi.zsuzsa2016. április 25. 18:26

Gondolatébresztő sorok.Nagyszerű versedhez szívvel gratulálok.Zsuzsa

 judit.szego2016. április 25. 18:17

''Most lettünk igazán rabok! ''
Remek vers!!

 B...yL...o2016. április 25. 18:08

Klárika,
a versed régi emlékeket fűz mai szemmel csokorba. Azt hiszem, megint eltévesztettük az utat. Most nincs kedvünk dalolni ''szép magyar hazánkról''. Mi tehetünk róla.
Versed kiváló, szívet adok érte - ez a legkevesebb.
Szeretettel:
Laci

 LIne2016. április 25. 18:04

Nagyszerű vers! Kiemelésre javaslom.
Drága Klára!

Ölellek;
Eta

 1-9-7-02016. április 25. 18:04

Kedves Klára
''A közmunkából sem lehet megélni,
szolgák vagyunk s a lelkünk is törött...'' mindig lenyűgöznek verseid szívvel gratulálok Anikó

 Barienn2016. április 25. 17:49

''A közmunkából sem lehet megélni,
szolgák vagyunk s a lelkünk is törött...''

modern rabszolgaság...
szívet hagytam, Ildikó

 Schmidt-Karoly2016. április 25. 17:48

Kedves Klára''
''Sej a mi lobogónkat fényes szellők fújják''?
''Sej a mi lobogónkat fényes szellők fújják''!
Csupán CSAK azért kell manapság dolgozni és teremteni, hogy észrevegyük már, vannak ''fényes szellők'', csak nem igen akaródzik az embernek ezt tudomásul venni. Mély tisztelet a kivételeknek, mert vannak már. Egy biztos, hogy így forog a ''kis világunk'', azt az ember ''akarta'', vagy nem ''akarta'', csak tudattalanul elfogadta, hogy így fordították. Hát nem tudom, hogy a visszafordítás mehet-e ilyen tudattalan módon?
Kívánom, hogy azok a fényes szellők mifelénk fújják már azt a lobogót, szeretettel: Schmidt Károly.

 rimkontar2016. április 25. 17:47

Igaz!

 keva5262016. április 25. 17:40

Óriási verset írtál, drága Klári!
Nagy szívet hagyok szeretettel.
Éva

 csumpi2016. április 25. 17:36

Olvasva soraid hatalmas kő esett le lelkemről...szívemre!
Köszönöm mindannyiunk nevében!

 remember2016. április 25. 17:29

Nagy vers! Mondatnám sorsszimfónia! Gratulálok kedves Klára! Szeretettel szívvel Zoli

 editmoravetz2016. április 25. 17:28

Drága Klárika!

''Itt van május elseje...'' ... szívünkben régi dalok kelnek életre, de hol vannak azok, akiket ünnepeltünk,
''Hová lettek a mindent vállaló,
''munkára, harcra kész'' kemény kezek?''
...
Emberek fásultan feladták hitük, nyomorúságban tengődnek milliók, lelkükben néha mégis remény ébred, ''lesz még egyszer ünnep a világon''...
s akkor a szolgaságnak vége...
....
Emlékező versedet köszönettel olvastam ... gondolatok garmadáját ébresztetted vele.... szívet hagyok gratulációmmal: Edit /5./

 dr.vegha2016. április 25. 17:18

Klári!
Már linkelem is javaslatomat versed kiemelésére!
Attila

 1rojamsomat2016. április 25. 16:56

Nagyszerű emlékezés!!
Kimondottan jó tanúság, hol is vagyunk?
Szívvel,,,Tamás

 1zlatibor-12016. április 25. 16:49

Sok éven át köszöntöttük nótaszóval, most csak emlékezünk a szép majus elsejékre, a régi emlékek felidézésére alkalmas vershez szívvel gratulálok B.T.

 beregibendre2016. április 25. 16:46

Nagyon jó a versed,kimondottan tetszik!

 1anci-ani2016. április 25. 16:46

''Kié a föld ''virága és kalásza'',
bezárt a gyár, bezárt a bánya,
hegy völgyek között ''fekete vonat''
nem zakatol, tévútra tévedt,
s valahol végleg elakadt.''
Bizony elakadt, mindannyian visszasírnánk az időt amikor voltak gyárak, munkahelyek és biztonságos, nyugodt élet. Én is azt keresem és mindig arra emlékezek...
Szívvel szeretettel olvastam megható szép emlékezésed kedves Klárikám!
Gratulálok: Anci

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ