|
Kategóriák
|
|  | | |
Megismertem valakit, kit igazinak hittem... Megismertem valakit, kit igazinak hittem,
Úgy gondoltam, számomra más nem létezik, nincsen.
Úgy éreztem, ő a minden, ő lesz az én kincsem.
Jobban belém ivódott, mint cigifüst az ingbe,
Kimoshatatlannak érzem, pedig nincs már benn a ringben,
Egyedül bokszolok csak az emlékképeimmel.
Egyirányú folyó vagy te, szerelemfolyó.
Úsznék árral szemben, de a hullámod sodor,
Partra mennék, de nem tudok, örvényed lehúz.
Kellesz nekem, nagyon kellesz. Még annál is jobban.
Mindig, mikor téged látlak, a szívem megdobban.
De a múltat le kell zárnom, mielőtt megroppan
A szívem, én.
| | | Gajdó Zoltán
Ez a vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, non-profit céllal szabadon utánközölhető az alábbi kód segítségével:
Tetszik a vers? Oszd meg az iWiWen!
Oszd meg a Facebookon!
|
| |  |
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
|
doremi
|
2009-02-02 08:17:56
|
|
Köszönöm Vickey.
|
|
danotimea
|
2009-02-01 22:29:24
|
|
Nekem is le kellene végre zárnom a múltat, bár a igaz szerelmet nem olyan könnyű elfelejteni:(((( főleg ha az ember ragaszkodó típus:((
|
|
Vickey
|
2009-02-01 16:47:43
|
Szia! Ez egy nagyon szép, kifejező vers. Jó volna ha én is tudnék ilyen színvonalút írni, és Te is örülhetsz neki :) Üdv: Vickey
|
Ehhez a vershez még nem tartozik címke. (Mi ez?) |
Ezt a verset 2009. február 1. óta 823 alkalommal nézték meg. |
|
Böngésző
Friss
Interaktív
Homokozó
Társoldalak

|