|
Kategóriák
|
|  | | |
Az ugandai gyermekkatona Ölök, mert ölnöm kell.
Ölök, mert élnem kell.
Élek, hogy harcoljak,
S harcolok. S ütök egy jó nagyot,
Ütök, hogy éljek még egy napot.
Nem azért verlek, mert gyűlöllek.
Hidd el, nem gyűlöllek. Sajnállak.
De a sajnálatnál a félelem erősebb,
Félek, hogy megölnek,
Hogyha most nem bántlak.
Fáj, ahogy ütlek most,
Ütéseim gyengék.
Gyenge vagyok nagyon.
Hiszen csak kilenc év,
Hogy megláttam a napot.
Egy hete még suliba indultam.
Egy hete még boldog családom volt.
S mikor jöttek - nem is gondoltam -
De elvittek magukkal a lázadók,
Elvittek anyámtól, egyedül maradtam...
Élelmet nem kapok,
De botot annál inkább.
Néha elájulok,
Ha már a kín úgy fáj:
De csak egy gyerek!
Egy leánygyermek vagyok!
| | | Gajdó Zoltán
(A háború gyermekei c. könyv alapján.)
Ez a vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével,
non-profit céllal szabadon utánközölhető az alábbi kód segítségével:
Tetszik a vers?
Oszd meg az iWiWen!
Oszd meg a Facebookon!
|
| | |
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
|
Elektra
|
2009-07-31 20:19:37
|
kedvenc
ez a legjobb versed,nagyon örülök,amikor olyan verset olvasok,ami szociális problémákat boncolgat érzelmi alapon
gratulálok!
|
|
mezeimarianna
|
2009-01-17 15:26:01
|
|
Összeszorul a szívem.
|
|
juditti
|
2009-01-12 21:25:37
|
|
Megrendítő sorok.
|
|
doremi
|
2009-01-11 12:07:26
|
|
köszönöm - bár a könyv, minek hatására írtam, még szívszorítóbb...
|
|
szebarb
|
2009-01-11 08:41:58
|
|
Szívszorítóan megírtad, gratulálok!
|
 Ehhez a vershez még nem tartozik címke. (Mi ez?) |
 Ezt a verset 2009. január 10. óta 283 alkalommal nézték meg. |
|
Böngésző
Friss
Interaktív
Homokozó
Társoldalak
|
Előző vers a szerzőtől
Fájdalom