|  | |
|
Újra otthon Lebben az idő köd-ruhája,
már nem szab határt a képzelet,
s a múltba néző gondolat most
szabadon száll a rét felett.
|
| | Kormányos Sándor |
|
| |
|
|
|
Avar Az álmokat már
úgy hullatja sorsom
mint száraz levelük
a görnyedt őszi fák...
|
| | Kormányos Sándor |
|
| |
|
Mind ami volt... Tűnik a vágy, vele lép
mind, ami volt, ami szép.
Illan a régi varázs,
halkul a szívdobogás.
|
| | Kormányos Sándor |
|
| |
|
Reménytelenül Életem peremén lógatom a lábam
és tengelye körül forgatva magam,
elvesztettem hitem, helyem nem találom,
kifosztott álmom a semmibe zuhan.
|
| | Mezei Marianna |
|
| |
|
Elringatott Magányom temeti az őszt.
Rám terül egy ócska nagykabát.
Barátnak fogadtam egykor -
Ő az egyetlen lelki társ.
|
| | Jagos István Róbert |
|
| |
|
külön szobám van nem ülnek ágyamhoz
az álmot idecsalni
külön szobám van
én benne újra gyermek
zsugorodom a nappalok alatt
éjszakák nevelnek
|
| | Szécsényi Barbara |
|
| |
|
A hangya Idelenn a földön
búsul egy kis hangya,
és éhezik, szomjazik,
felhallik az égre
élettelen hangja,
s ekképp sóhajtozik:
|
| | Mezei Marianna |
|
| |
|
Szél zihál Rám furakszik egy mélabús nóta
üteme szívemben kalapál
visszhangot dörömböl a magányos óra
vágy sistereg, jössz-e már?
|
| | Bíbor Kata |
|
| |
|
A sóhajok hídján Korgó gyomorral, szomjasan,
mind így születünk erre a földre,
hol vérző menedékhez érkezünk el
köldökzsinór-hágcsón: az anyai ölbe.
|
| | Nimród Laboda |
|
| |
|
Álmomban... Álmomban verssor voltam,
betűim tüske-rendje
karcolgatott bomoltan,
sebeket a szívemre.
|
| | Sunil |
|
| |
|
ízek Megterítesz, tányért, kést raksz
porcelánfehér reggelen.
|
| | Papp Für János |
|
| |
|
Hiábaság Még ha lennél is szépreményű kovácsmester
ütnéd a vasat duzzadó erekkel
míg a forróság tőre testedbe vájna
húsodba karmolna a szikrák csatája
te gyötörnéd a fém izzó halmazát
sújtásokkal egyengetnél elcsúszott hibát...
|
| | Bíbor Kata |
|
| |
|
Vándorbotra dőlnek Egyenesen állok, belül meggörnyedek
lehúz a mocsokba a nagy-nagy semmi
felhasított emlékek vándorbotra dőlnek
melléjük guggolok, félek elengedni.
|
| | Bíbor Kata |
|
| |
|
Félelem 2. Álmomból ébredtem
sírásodra keltem
s hangod után mentem
mi hívott a távolból...
|
| | Mezei Marianna |
|
| |
|
A Nap, a nyár, a tél s a fagy Amikor utoljára láttalak,
Arcodon az elmúlás pihegett.
Még jó pár napig vártalak,
Majd kopogás – Ki lehet?
|
| | Jagos István Róbert |
|
| |
|
Álmodó Mikor ébredsz, minden reggel,
vegyen körbe szeretet,
ha vidám vagy, derűs, kedves,
minden perced szebb lehet.
|
| | Lupsánné Kovács Eta |
|
| |
|
Üzenet... Mint folyó medrében a kövek,
olyanok vagyunk mi, emberek,
színünk: amit a természet adott,
egymástól nyerünk formát,
s alakot...
|
| | Ametist |
|
| |
|
Könyv a ködben Kóbor verseskönyv didereg fapadon
- Öreg járművek jó reggelt krákognak -
Párás szemüveg hajol fölé, s egy cigaretta
Együttérző köd pityereg a lapokra
|
| | Gál János |
|
| |
|
Vigasz Már nem akarnék
más lenni, mint
igaz!
|
| | Tidir Irén |
|
| |
|
Élni szeretnék! (Életrevalóság...)
Édesanyám, ne vegyél el, oka van a létnek,
megszületni vágyom hozzád, látni szeretnélek!
Az sem baj, ha pólyám sem lesz, ne ringasson bölcső,
öled mélye biztonsága éppen elegendő.
|
| | Kőmüves Klára |
|
| |
|
Kenyérbe sütnek Kenyérbe sütnek hajnalban a pékek
betűkbe bújsz a reggeli címlapon
illata vagy a kávéfeketének
s egy korai versben a rímhalom
is tőled kavarodik úgy össze.
|
| | Budai Zolka |
|
| |
|
Játssz lelkemen Vedd kezedbe lelkem,
játssz a húrjain!
|
| | Pálinkás Imre |
|
| |
|
Csak játszok anyám Egy
elfáradt
rozsdás falevél
versenyt fut a széllel,
mohazöld topánkáit nem találja már rég.
|
| | Dvorák Etela |
|
| |
|
Visszaszámlálás 3
(Ó, tüzes barnák, édes szőkék)
|
| | Jáger László |
|
| |
|
Barangoló Láttam már,
Virág nélkül kopár völgyet
Árván álló néma tölgyet
Hegy teteji fehér havat,
Feneketlen üres tavat
|
| | Horváth Zoltán |
|
| |
|
Enyészet Végtelen fonalát fonja sebesen
A láthatatlan idő.
|
| | Kiss Virág |
|
| |
|
Vég nélkűl szeretni Vég nélkül szeretni, örökre
nem nézni a naptárt,
az évszakokat feledni.
|
| | Csontos Sándor |
|
| |
|
Nyugalom egy kis bár asztalánál üldögélek
s hallgatom a blues szomorú hangját,
egy pohár whiskeyvel játszom újaim között
míg a füstfelhőt beszívom
ma este jól esik ez a kis nyugalom
|
| | Black |
|
| |
|
Hon, ott legbelül... Szerelmünk kezdet kezdetén
Életünk túl van már delén
Ez végső akkord már kedvesem
Ez szép legyen
Jaj szép legyen
Szoríts magadhoz boldogan
Nélküled lelkem hontalan...
|
| | Károlyfi Zsófia |
|
| |
|
Eljöttem érted Támadni újra és újra, elűzni a mát,
jöjjön a szebb jövő,
durva kőmagány helyett, legyen
csiszolt márvány az élet.
|
| | Csontos Sándor |
|
| |
|
Sámánéj Tűz lepte furcsa éjben
izzik és forr a vérem,
sistergő léptű árnyak
ma sámántáncot járnak.
|
| | Dreaming58 |
|
| |
|
A férfiak hálátlanok
(de a tündérek nők) Házassági évforduló, kedves ünnep,
szólt a tündér, kívánságtok teljesülhet.
Szépen éltek együtt negyvenegy év óta,
kívánhattok bármit tőlem ajándékba!
|
| | Lupsánné Kovács Eta |
|
| |
|
Csillag-álom Álmomban hegyeket láttam,
fenyvesekkel zöldbe burkolt
sok-sok nagy hegyet,
és láttam a fenyők felett
felhőkkel cicázó aranyszín Napot,
amint lángra gyújtja
az estre szürkült kékszemű eget.
|
| | Bódai-Soós Judit |
|
| |
|
Megbántott szívek Megbántott szívünkben örömök halnak,
boldogság madara görnyedezve jár,
dermesztő szavaink ködfátyolt varrnak
s homályba fakul a zsibongó nyár.
|
| | Pálné Lele Ilona |
|
| |
|
Jégtűz... Igaz hittel esküm adtam
Fátylamat is magam varrtam
Készülve egy boldog nászra
Lángölelte vidám táncra.
|
| | Széles Kinga |
|
| |
|
Kerestelek Kerestelek lent a parton,
vízre hajló nagy fűz alatt,
ahol a lágyan ringó nádas,
csendesen öleli a tavat.
|
| | Grigo Zoltán |
|
| |
|
Altass el anyukám! Altass el, altass el, anyukám,
ezen a csillagos éjszakán!
|
| | Szuhanics Albert |
|
| |
|
A fénykép Mint öreg körhinta öntengelye körül
fordul az idő mintegy öntudatlan.
|
| | Nimród Laboda |
|
| |
|
Téli este egy elhagyott parkban A parkban, a szomorú
hámló padok mellett
elkószált, megfakult
álmok térdepelnek.
|
| | Dreaming58 |
|
| |
|
Lesz-e még? Lomha létem kifacsart citrom
hiába várom az újhodást,
kétség és remény közt kérdezem:
lesz-e még parányi folytatás?
|
| | Tóth Kyri |
|
| |
Idő
