Varga István

Varga István

Született: 1946. január 22.

Népszerűség: 36 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Magány - Némaság

Csak Te adhatsz választ,
tárod fel lelked szépségét,
addig Én hallgatok szavammal,
de majd leírom belsőm szépségét.

Tovább...

Február tizenkilenc

Az ég ajándéka Te vagy nekem,
remény élteti mindig a szívem,
hogy egyszer meglátod bennem
azt, amivel mindig is rendelkezem.

Tovább...

Lopott rózsa

Csak még egy éjszakára - még egyre
gyere vissza úgy, mint akkor régen,
mint amilyen voltál azon a mozgó
karcokkal teli fekete-fehér filmen.

Tovább...

Harap a körfűrész

Távol csaholnak a kutyák,
harang mélyet mozdul,
est szövi sötét leplét,
cicánk egérrel viháncol.

Tovább...

Üveghegy cserepeivel

Éva - miért azt az almát szakítottad,
Éva - miért azt adtad nekem,
egy csenevész almafáról vetted volna,
amely alatt Én ott hűsöltem.

Tovább...

Hóemberek

Magányos a szél - tombol,
csak mert nem szeretik,
éles hószilánkokat csapdos,
selymes arcbőrödet felsértik.

Tovább...

Ajkán maradt örökké

Messze, a némaság mögött
nem nyílik rés a feledésnek,
hálás vagy olykor magadnak, ha
néha mosolyt engedsz az emléknek.

Tovább...

TOLL és ECSET

Ecsetvonásokból
építed fel a képet,
színek varázslata
nyitja meg a teret.

Tovább...

Rajtatok múlik

Itt állok előttetek
pőrén mezítelen,
én vagyok az Újév,
nem vagyok becstelen.

Tovább...

Cigányjóslás

Az emlékezés is koszorúvá válik,
szemedből néha kirobban könnyed,
tövisből font árnyék, mely kísér,
kővé vált megsebzett szíved.

Tovább...

Mint ablakot

Az igazi boldogság
nagyon ritka dolog,
önként eléd nem borul -
míg tán egyszer megkapod.

Tovább...

Változás

Erdőkben a tavalyi fű sárgul,
a tölgylomb hull le utolsónak,
moha szürcsög talpad alatt,
savanykás bor jut magadnak.

Tovább...

Utolsó pohár

A régmúlt növekszik,
az idő egyre fogy,
semmire se vágyók lépte
nagyon lassú - a térd rogy.

Tovább...

Nézz föl

Az éjszaka csokraiba belenézek,
látok egy Nőt, csodás szerelmet,
hamvas, szép testét, mint bársony,
érinteném - de nem lehet.

Tovább...

Szőlőhegy

Megjelölöm azt a pincét,
ajtajára jeleket írok,
tagadjátok meg a fagyot,
szerelemről, borról szóljatok.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ