Varga István

Varga István

Született: 1946. január 22.

Népszerűség: 49 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Pislákoló mákszemcsodák

Szavaimat széjjelszórom,
majd egy rostán átszitálom
égnek sötét kárpitjára mind,
így átrendezve feldobálom.

Tovább...

Könyvem láttán

Lelkemben csodás öröm fakadt,
vérem szinte bizsergett, forrt égve,
nappali égbolton láttam Csillagot,
oly volt az érzés, mint szerelem heve.

Tovább...

Zöld méreg mételyez

A te világod egy más világ,
de mivel nekem túl sötét,
én abban járni nem tudok,
vagy elfogadod azt a fényt,
amit odavinni én akarok,
máskülönben örökre kizárod
a felajánlott jobbító tudatot.

Tovább...

Címzést nem írok

Lelked Anyám

Tavasznak virág édes illatába
merítettem be ezt a levelem,
most úgy írom remegő kézzel,
hogy könnybe lábadt a szemem.

Tovább...

Így búcsúzzál

Csókos, formás ajkadba
vágyón merítem ajkamat,
érzem remegő testeden
rég vágyott csókomat.

Tovább...

Maszka bál

Bújt a lágy esti fény
Holdnak arany ruhájába,
ekkor kívántál menni
az esti maszkabálba.

Tovább...

Farkasokkal ne üvölts

Tegnap volt, nagyon tegnap még,
gyermekként mikor játszottam,
szerettem mesét, regényt olvasni,
könyvekből szép szavakat loptam.

Tovább...

Vízimalom 2. ének

Vendégnek szánták a kemence sutját,
ott pihenhette ki fáradságos útját,
korán ébredt körbejárta malomnak házát,
majd visszatért fütyörészve, nyitotta ajtaját.

Tovább...

Vízimalom - 1. ének

Ki vette észre ezt a csöndet -
öreg malom árkában nőszirom,
már nem forog erecske vízétől lapátja,
erecske vize halkan kiáltja, nem bírom.

Tovább...

Álmodott szabadság

A por nem hagy nyomot az úton,
lópaták dobogása a mélybe dübörög,
hőseinkre, nagy elődeinkre emlékezzünk
így, valahogy márciusban, mikor eső csöpög.

Tovább...

Festőállvány

Festőállvány, melyet valaha
egy asztalos keze készített,
rajta vászon vagy fatábla,
melyről állvány emlékezett.

Tovább...

Porcelánkép

Anyám is Nő volt

De kopár most itt minden,
tejfölköd üli meg a tájat,
ácsorognak a lekopasztott fák,
egykedvűen, unottan bámulják,
ahogy kis patak csacsogva csörgedez
az olvadó jéghártyák alatt.

Tovább...

Farsang után Nőnapra

Rózsakertnek illatával
ékesítem a kis szobád,
gyémánt tükör sugarával
világítom meg ablakát.

Tovább...

Az éj nem törődik

Mit hagytunk

A szépség pompás konoksága
nem formálja át a csúcsot,
az emlékezet bizonytalan,
ne vágjunk ki minden bokrot.

Tovább...

Visszautasítom

Lassan már lajtos kocsival
hordják ki a leírt szavakat,
hisz vagyunk már oly sokan,
rímek mégsem fognak sokakat.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ