Ullrich Miklós

Ullrich Miklós

Született: 1996. november 19.

Népszerűség: 9 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Ez tesz emberré minket

Süt a nap, és felmelegít a fénye,
fotoszintetizálok, így kapok erőre,
mintha hidegvérű hüllő lennék, ki rászorul,
de nekem csak a lelkem, mi ettől felvidul,
viszont ez ösztönöz nagyon sok mindenre,
szerelemre, halálra és hosszan tartó türelemre,
de az élet az rövid, kell is ösztönzése,
így tán nem oly sok az idő vesztegetése.

Tovább...

Vallomás

Kívánom az érintésed,
S kívánom magát a lényed,
Ha velem vagy, tudd, nem kell félned,
Hisz veled leszek, s imádlak téged,
Szoríts hát magadhoz, ölelj gyengéden,
S ne engedj el, kérlek szépen...

Tovább...

Természet képek

A szónokok hajnala ha egyszer felvirrad,
a szavak napsugara süt le ránk, ha pirkad,
s az égbolt kékében a hullámzó felhők,
a rímek láncolata, mit alkotnak a költők,
s azok a rímek, melyek elhaló remények,
esőcseppek talán, mik éppen földet érnek,
vagy könnycseppek inkább a világnak az arcán...

Tovább...

Gondolatok

Nyugodt vagyok, és boldog,
Tiszta tekintetem,
Szívemben tűz lobog,
A hibáimat szeretem

Tovább...

Csillag az égen

Kontraszt fed, s az árnyék fényez,
Mindig más, mit két ember érez,
Létezz tisztán, s olykor vétkezz,
Nem kell más, csak őszintén érezz,
Vérezz, éhezz, s hiába kárhozz...

Tovább...

Filozófia I

Létezem, s olykor vétkezem,
Térdre rogyva éhezem,
Térdre borultam magam előtt, s kívánom a világot,
Fel kell segíts, te adsz erőt, hitet, áldást s átkot,
Te, aki egyben mindenki, s egy vagy a mindenségben,
Tanulom magam szeretni, s ez ad erőt az egységben,
A világ súlya napról napra folyton-folyvást nő...

Tovább...

Fájdalmas

Szájnak útján szavak szívet szúrják,
ásnak mélyebbre sok dolgot el,
félek, egyszer magam temetem,
de a trükköt ha nem is mástól lesem...

Tovább...

A Boldog, Magányos Lélek Útja

Bohém percek, vidám órák,
ki ránk figyel, meghal, mondták,
szertelen szert nem kímélve,
napról napra a búnak élve.

Tovább...

Folt

Soha nem kell félned,
ahogy mindig van reményed,
ha van cél, hát eléred,
s mi fontos, azt megvéded.

Tovább...

Csak egy perc

Azok a szavak vagy éppen az érzések,
félnek a remények, hogy egyszer elégnek,
tudatában annak a meseszerű ténynek,
a legfájdalmasabb dolgok olykor mégis szépek,
s kérek csak kérek de én sohasem kapok...

Tovább...

Felhő ciklus

Tegnap éjjel álmodtam, úgy teljesen véletlen,
meghalt egy-két vágyam, s az égbolt lett most felhőtlen,
a felhőtlen eget pár vad villám tépázza,
s mindent ellep a hideg, csak állok ott elázva,
de a lélek, s annak szele, az égig is felemel...

Tovább...

Vége

Most valóban egyszerre minden megállt,
de csak egy percre éppen,
és azóta várt, ahogy ott megállt bennem párszor a lélek,
de ragadva meg egy defibrillátort, magam mindig visszahozom,
nem volt sebhegedés vagy varrosodás, csak romlott vér a havon,
de a kötést feltépte már régen sok minden...

Tovább...

Törtetés

Szakadatlan, igen, ma is csak élek,
félek, érzek, többet remélek,
ahogy felkel a nap, s a köd mind tovaszáll,
oszlik el lassan elmémről a homály,
nem érdekel, én csak magam tornászom
fel az elégedettség hegytetejére,
ha felértem, ott csak a tájat látom...

Tovább...

Csillag konstelláció

Ahogy a nap lemegy, s ahogy a hold felkel,
a csillagok állása is megváltozik ezzel,
a változás összetett, de a végeredmény adott,
mindig lesz majd más, mi felváltja azt, mi elmúlt,
ahogy magam magamban folyton változtatok...

Tovább...

- Valahol, valamikor, valakivel -

Selymes a fuvallat, mely nyugalmamat fodrozza,
a szabadság az börtön is, ha ezzel magát kínozza

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ