Ullrich Miklós

Népszerűség: 7 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Gondolatok

Nyugodt vagyok, és boldog,
Tiszta tekintetem,
Szívemben tűz lobog,
A hibáimat szeretem

Tovább...

Csillag az égen

Kontraszt fed, s az árnyék fényez,
Mindig más, mit két ember érez,
Létezz tisztán, s olykor vétkezz,
Nem kell más, csak őszintén érezz,
Vérezz, éhezz, s hiába kárhozz...

Tovább...

Filozófia I

Létezem, s olykor vétkezem,
Térdre rogyva éhezem,
Térdre borultam magam előtt, s kívánom a világot,
Fel kell segíts, te adsz erőt, hitet, áldást s átkot,
Te, aki egyben mindenki, s egy vagy a mindenségben,
Tanulom magam szeretni, s ez ad erőt az egységben,
A világ súlya napról napra folyton-folyvást nő...

Tovább...

Fájdalmas

Szájnak útján szavak szívet szúrják,
ásnak mélyebbre sok dolgot el,
félek, egyszer magam temetem,
de a trükköt ha nem is mástól lesem...

Tovább...

A Boldog, Magányos Lélek Útja

Bohém percek, vidám órák,
ki ránk figyel, meghal, mondták,
szertelen szert nem kímélve,
napról napra a búnak élve.

Tovább...

Folt

Soha nem kell félned,
ahogy mindig van reményed,
ha van cél, hát eléred,
s mi fontos, azt megvéded.

Tovább...

Csak egy perc

Azok a szavak vagy éppen az érzések,
félnek a remények, hogy egyszer elégnek,
tudatában annak a meseszerű ténynek,
a legfájdalmasabb dolgok olykor mégis szépek,
s kérek csak kérek de én sohasem kapok...

Tovább...

Felhő ciklus

Tegnap éjjel álmodtam, úgy teljesen véletlen,
meghalt egy-két vágyam, s az égbolt lett most felhőtlen,
a felhőtlen eget pár vad villám tépázza,
s mindent ellep a hideg, csak állok ott elázva,
de a lélek, s annak szele, az égig is felemel...

Tovább...

Vége

Most valóban egyszerre minden megállt,
de csak egy percre éppen,
és azóta várt, ahogy ott megállt bennem párszor a lélek,
de ragadva meg egy defibrillátort, magam mindig visszahozom,
nem volt sebhegedés vagy varrosodás, csak romlott vér a havon,
de a kötést feltépte már régen sok minden...

Tovább...

Törtetés

Szakadatlan, igen, ma is csak élek,
félek, érzek, többet remélek,
ahogy felkel a nap, s a köd mind tovaszáll,
oszlik el lassan elmémről a homály,
nem érdekel, én csak magam tornászom
fel az elégedettség hegytetejére,
ha felértem, ott csak a tájat látom...

Tovább...

Csillag konstelláció

Ahogy a nap lemegy, s ahogy a hold felkel,
a csillagok állása is megváltozik ezzel,
a változás összetett, de a végeredmény adott,
mindig lesz majd más, mi felváltja azt, mi elmúlt,
ahogy magam magamban folyton változtatok...

Tovább...

- Valahol, valamikor, valakivel -

Selymes a fuvallat, mely nyugalmamat fodrozza,
a szabadság az börtön is, ha ezzel magát kínozza

Tovább...

Pére-Lachaise

Fellegeknek hullámzó s fodrozódó lánca
Elfedik a napot, de ez mind hiába,
Úgy terjed a sötétség, mint télen a nátha

Tovább...

Vallomás

Mivel tovább éltem,
sokat láttam, és sokat féltem,
szenvedtem is, és nélkülöztek,
megbántottak és hátba döftek...

Tovább...

Szerelmemnek

A szavak számon ragadnak,
de mégis úgy, ahogy tudatom, hasadnak,
szemembe nézve érted őket, nem féled,
megéled, ha érted, mégis csak szemléled
azt, miért élek, az élet érintett meg,
ahogy a halál is tette, de a fenti csak méreg,
de nem számít, mi számít,
ezzel a fátylas képpel ámít...

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ