Török Sára

Született: 1998. szeptember 7.

Népszerűség: 11 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Kifogyott

Mint tollból a tinta,
Tengerből a víz,
Úgy tűnt el nyelvemről
Az ismerős íz.

Tovább...

A legszomorúbb vers

Megírhatnám a legszomorúbb verset,
Lehetne három oldal hosszú,
Szólhatna szépről, szerelemről,
Lenne benne vágy, düh és bosszú.

Tovább...

Nothing else matters

Megragadni lágyan,
Ujjaink közt folyni hagyni,
Pisszenés nélkül várni,
Egy mozdulatba belefagyni.

Tovább...

812

Hajtsd a fejed, katona

Hajtsd a fejed, katona,
Szótalanul menetelj,
Ne keress és ne is találj,
Kérdésekre ne felelj.

Tovább...

A szerelem vesztes játszma

A szerelem vesztes játszma,
akárhogy van, nincs jól játszva;
az emberek bábuk, tábla a Föld,
ide-oda lépnek velünk,
de akárhogy fáj, bármit is költ,
nem tudhatjuk, kit szeretünk.

Tovább...

Halálos szerelem

Polip csápjaiként csavarodsz rám,
Édes ölelésed fojtogat,
Míg tüdőmből kiszorul a levegő,
Te összetöröd csontomat.

Tovább...

Millió okot adsz rá

Millió okot adsz rá, hogy elmenjek,
Téged látni nem jó a szememnek,
Kitörölném agyamból mosolyod nyomát,
Hogy ne nézzek vissza, ne várjak csodát.

Tovább...

Versek a zsebemben

Rímeim védenek csak tömör pajzsként,
Ha egyedül állok a világgal szemben,
Oldalamon egy pár kósza verssor,
S mindenki más ellenem egyben.

Tovább...

Hamis zongora

Éjjel-nappal zongorázunk
Sokszor hallott éneket,
Lágyan hulló, szép dallamú,
Semmitmondó tényeket.

Tovább...

Ha egyszer

Ha elhagyna valaha a szó,
Számra vernek súlyos vasat,
Versem lesz a szóvigyázó,
Míg el nem ejtem tollamat.

Tovább...

Köztünk maradsz

Ott vagy minden szóban,
Forróságban, hóban,
Mosolyban és könnyben...

Tovább...

Szonett a szonettekről

Tizennégy sorban leírni hogy lehet
Mindent, mit leírni vágyom,
Tündöklő vágyat, szörnyű rémképeket,
Parányi világban hatalmas álmom?

Tovább...

`56 margójára

Ropogtak a puskacsövek,
Vér folyt szét az utcákon,
Egy felbőszült magyar tömeg
Kérte sorsát ott számon.

Tovább...

Szemeszter végén

Már nyílnak a völgyben az őszi virágok,
Még zöldell a nyár az ablakom előtt,
De látod amottan a régi világot?
Már nem védi semmi az új felelőt.

Tovább...

"Valaki áttáncolt az életemen"

Érezni lehetett, hogy megremeg a torony,
Lábnyomok a padlón és a plafonon,
Szokatlan kép, meg viszont nem lepett,
Mikor a cipő tulaja errefelé tipegett.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ