Szilágyi Ferenc

Szilágyi Ferenc

Született: 1952. március 30.

Népszerűség: 106 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Áramszünet

Az égő fent hunyorgott, majd villant -
alkonyatkor vették el a villanyt.
Bámulok, a szememet meresztem,
mint pléhkrisztus az ócska kereszten.

Tovább...

1415

Újratervezés

A vadonban megteszi egy fokos,
no meg egy kés, ha gazdája okos.
Megél, aki győzi ésszel, szusszal,
vasizommal, meg bölcs spiritusszal.

Tovább...

Időszelence

Magába zárva titkon olykor éjjelente
egy ősi jelbeszédre hallgató szelence,
velem repülne itt az égi tiszta térbe,
a régi otthonomba újra visszatérve.

Tovább...

Szélsirály rí

Felhőcsónak ring az égen,
zúg az ár, a lég jeges,
nyugodt révbe vágyik régen,
védett kikötőt keres.

Tovább...

Erdei ádvent

Ahol tegnap virág nyílott,
csíz dalolt víg éneket,
elszállt az ősz, mint a nyíl, ott
vélve vércse-rémeket.

Tovább...

Őszi séta

Deresre vénült már a bősz,
zsörtös november, páragőz
fátylában kertünk őszi rom,
halott dália, nőszirom...

Tovább...

Lidérc-sirám

Víz sodorta farönk volt boldogult ősöm,
- számon sem tartották, nem szólt róla akta -,
akit tán a vihar vetett partra Bősön,
korhadozó testét az idő faragta.

Tovább...

Verspegazus

Pusztai vad ló
felserken nyersen,
mint űzött rabló,
nyargal a versem!

Tovább...

Romantika

Lekéstük ó, a buszt egy este, régen.
Gyalog tovább! A földes út kihalt...
Tücsök zenélt a fűben őszi dalt,
és leskelődve járt a hold az égen.

Tovább...

Fájdalmas búcsú

Október az ősznek májusa,
tobzódó színfoltok mágusa.
Piruló szépasszony-levelek
fényfoltos pamlagán heverek.

Tovább...

Nektárra várva

Lefagyott a szőlőnk tavasszal,
reménnyel maradtunk, malaszttal.
Aztán még jött rá egy jégverés,
ezért lesz a termés oly kevés.

Tovább...

A Nagy Kalitka

Hajnalunk bíborban született,
akár a bizánci Konstantin,
de senki sem emelt süveget,
dörzsölt egy kirakatüveget,
kaszinót álmodott a kantin.

Tovább...

Hogyha majd végleg

Ha egyszer majd végleg elmegyek,
szemhéjad szárnyain könny rezeg.
Nem hozhat vissza már semmi se,
pogány hit, mágia, szentmise.

Tovább...

Koboldorgona

Katáng szirmaiból ruhát varrt az ég,
s hogy meg ne pirítson szeptember heve
- dúl az indián nyár (ez tenderneve) -,
fejünk fölé csipkés ernyőt tart ma még.

Tovább...

Jöhetnek zord, deres telek

Ó, mennyi, mennyi ihletett,
együtt megélt, szent pillanat
rejtőzködik e rímvetett,
ritmusfoldozott ing alatt!

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ