Szalayné Komlósi Gizella

Szalayné Komlósi Gizella

Született: 1962. május 13.

Népszerűség: 197 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Fájni hagyni

Volt sok tavasz, tél hófehér,
Könnyek, boldogság, szenvedély,
Volt forró nyár, de elborult,
Lelkembe... őszi csend szorult.

Tovább...

Beszélj nekem

Mondd - merre jársz, ezt kérdezem,
Van-e ott kéz, amely vezet?
Nézd - idelent - most hull a hó,
Van-e ott szó, vigasztaló?

Tovább...

Ha eljönnek az angyalok

Este, ha gyúlnak a karácsonyi fények,
Égből az angyalok mind a Földre térnek,
Besurrannak titkon minden apró házba,
Békességet szórnak szíveknek falára.

Tovább...

Levélhullás idején

Minden álom véget ér egyszer,
A fákon immár rozsdás a levél,
Kezem-kezedben, ülünk csendben,
Köröttünk halkan játszik a szél.

Tovább...

Holdfénynél

Alkonyi éjben, holdsarló fényben,
dús erdő mélyén poroszkál mén,
patkója villan, éj neszén csillan,
kecsesen, büszkén, táncolva lép.

Tovább...

Hajnal a Tiszán

Hajnal oson a víz felett,
balzsama hullik a lombnak,
aprót szisszent, ásítva nyúl,
búcsút int a búcsúzónak.

Tovább...

Csak a szél járja

Torz vihar, vad rettenet
száguld most a Föld felett,
út porába hull a vér,
száraz torka inni kér.

Tovább...

Tiszavirágok

Nyári délután bennem sír az Ég,
eső permetez, dalba kezd a szél,
zizzenő levél félve halkul el,
amint sejlő éned felém lengedez,
maradtál, akit mindig várok én,
bár hozzám sohasem érkezel,
egy csodás, szép mosoly, akit
a napfény magához ölelt...

Tovább...

Tiszának gyermeke voltam

A part alatt nem tudom,
Még nyílnak-e virágok,
Megfáradt lélekkel
Vissza-visszavágyom.

Tovább...

Új dalt sodor a szél

Dalolnak a madarak a lég alatt,
Nap mosolyától üde, zöld fű fakad,
Csobbanó forrás felett lágy pára kél,
Harmatnak cseppjeiben új élet él.

Tovább...

***Lapokra írtalak

Egyetlen kincsem
az égő lelkem,
átnyújtom neked,
betűkbe öltve
tégy vele bármit,
nevess vagy hárítsd,
s ha könnyed cseppen,
ott voltam benned.

Tovább...

A Hold túloldalán II

Kint hull a hó, bent élet éled,
szállingózó, fehér fényességben
jött a léted, s én úgy reméltem,
karomban tartalak, míg élek,
de mint fiókát a kismadár,
figyeltem, amint szárnyat bontottál.

Tovább...

Szeretet dal

Amíg a hó csendben szitál,
Szívekben nő örömvirág.
Kigyúl a fény a Földtekén,
Új csillag ég, öleld e fényt.

Tovább...

Búcsú az avaron

Elfáradt rőt levél aludni tér,
Hintázva hull alá, közel a tél,
Andalgó táncában a múlt pereg,
Emlékké olvadva elszendereg.

Tovább...

Szétszakadt szivárvány

Hűvös már az esti lég,
Ólmos ruhát húz az ég,
Szürke fátyla elhasadt,
Repedésin könny fakad.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ