Suhajda József

Született: 1957. július 26.

Népszerűség: 181 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Menedék

"Költő vagyok - mit érdekelne
engem a költészet maga?"
Aki olvas, legyen kegyelme,
Szívének üvegablaka.

Tovább...

A sarkon túl

Alkoss nézetet a világról,
A végtelenről és a máról,
Tegyél valamit az asztalra,
Vagy véss jeleket sziklafalra.

Tovább...

A pillanat egyszerűsége

A pillanat egyszerűségét szeretem,
Bár tudom, végtelen a világegyetem,
Mégis a pillanat a legértékesebb,
Mert e világon semmi sem törékenyebb.

Tovább...

Újrafestettél

Ott érzem kezed a kezemben,
Érintésébe beleszerettem,
Ujjaid, mint apró ecsetek,
Minden egyes nap újrafestettek.

Tovább...

Dánielhez

Megszületett az unokám, Dániel,
Nevének jelentése, Isten a bírám.
A jövőre tekintő, tiszta lelkével,
Szemében ott ragyog az egész világ.

Tovább...

Nőnapra

Legyen virág az asztalon,
Hozzá mosoly az ajkadon,
Tehetsz így bármely napon...

Tovább...

4337

A költészetről

Lehetnek soraid rímbe szedettek,
Gondolataid bármily összetettek,
Ha nem érti, aki betűnként halad,
A legvégén, benne egyedül marad.

Tovább...

Tavasz-ébresztő

Életünk egy végtelen remény,
S könnyedén eljátssza szerepét,
Ábrándjaink sűrű hálójában,
Sokszor elveszünk a valóságban.

Tovább...

Csendpillanat

Mikor este a szemedbe nézek,
Kigyúlnak benne távoli fények,
Mindegyik csodálatosan fényes,
Olyan, mint ezernyi lélekmécses.

Tovább...

Légy szerény

Légy szerény, mert megteheted,
De a szép ruhád is felveheted,
Szólhatsz csendes, kedves szóval,
Lehet ajkadon egy néma sóhaj.

Tovább...

Lélekvándorlás

Szeretnék mindig melletted élni,
Mint egy mély folyóban, elmerülni,
Kitalálni, amit éjjel álmodtál...

Tovább...

Szembenéző

Minden nap egyre több lesz az ember,
Mint ahogy cseppekből lesz a tenger,
Ha szólni nem tudsz, nézz a szemembe...

Tovább...

Útravaló

Ne kérdezd, milyen hosszú lesz az út,
Kérdezz az életről, mely fontosabb,
Hogy soha ne kelljen vívnod háborút,
Mitől lehetsz minden nap boldogabb.

Tovább...

Feldíszítve

Ékszerként viseld a szeretetemet,
Díszítse ajkad csókjaim füzére,
A szavaim enyhítsék rosszkedvedet,
Szóljon egy dal szívednek ütemére.

Tovább...

Szélcsendben

Mikor megcsendesedett a szél,
Bizony régen elmúlt már éjfél,
Csak csókja maradt itt arcomon,
A mélyen barázdált ráncokon.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ