Stern Ilona

Stern Ilona

Született: 1969. július 24.

Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Élet és érzelem

Mikor megszülettem, mindenki nevetett.
Mire meghalok, úgy rendezem,
Mindenki sírjon, csak én nevessek.
Hisz születésemnél az én hangom töltött be mindent.

Tovább...

Három év boldogság

Szeretnék könnycsepp lenni,
Arcodhoz simulni.
S elmondani, mit is érzek,
Mit is jelentesz nekem.

Tovább...

Soha nem voltál az enyém

Te elmész, s én maradok.
A mesénket továbbálmodom.
Csak akkor már az emlék vezet.
Bennem él a kép, hű szerelem.

Tovább...

Mikor Hiányzik a másik feled

Mikor hiányzik a másik feled,
Árnyékként lépkedsz vele.
Hiányzik néked az ölelés,
Hiányzik az élet adta szépség.

Tovább...

Az igaz szeretet

Mikor lelked betegen hever,
Gondból bajban nem találod helyed.
Elmész az Úr házába, s térdre esel,
S érzed Urad simítását, ahogy érinti lelkedet.

Tovább...

A csend magánya

A néma csend a magány.
Percek szárnyán várakozás.
Gondolatok reppenek,
A magány arca reménnyel telik meg.

Tovább...

A halál árnyékában

A néma csend, hol emlék pereg,
hol a könny fedi be mindezt.
Mikor csak ül az ember az ágynál.
Ahol az asztalon rózsafüzér, biblia fekszik hátán.

Tovább...

Karácsonyi készülödés

Ó, kóbor gondolat,
Táncol vele az alkonyat.
Apró léptű, fehér pihe.
Betakar mindent.

Tovább...

Nem vagyok örült és nem vagyok más

Én nem vagyok őrült,
Nem vagyok más!
Lehet, hogy játszik
Velem a napsugár.

Tovább...

Költészet napja

Költészet napja!
Mennyi éve ünnepelnek.
Minden évben emlékeznek.
Szavalják a versek rejtelmes sorát.

Tovább...

Vágyban égő szél

Szemérmetlen mezítelenséggel szórja a ruhát,
Izeg, mozog minden porcikák.
Erotikus vágy, mozog a szélben
Alig várja, hogy megérintse.

Tovább...

Honvágy

Messze földön érzem hazám illatát,
Hallom a búzakalász hajlását.
Érzem dobogó szívemben a föld zamatát,
S látom szememmel hazám alakját.

Tovább...

11

A vágy

Madárdal szál a fán
Szemed csillog mind a napsugár.
Olyan selymes hajad úgy száll,
Buzdítsa vágyam míg megnő az izgatottság.

Tovább...

A hit és remény

Mikor a templomba belép az ember,
Oly melegség veszi körbe a lelket!
Hisz olyan nyugalmat árasztanak a falak,
Mint éjszakai csend s hajnal.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ